fbpx

Tátrai villámtúra

Tátrai Motoros TúraEzúttal úgy döntöttünk, hogy egy viszonylag olcsó rövid kiruccanást szervezünk a Magas-Tátrába, mert ott még nem jártunk.

 

Más helyeken bajban voltunk a neten át hirtelen, emberi árú szállásfoglalással – itt meg burjánzanak a campingek, így belekóstolhattunk ebbe a nyaralási formába is. Összeszedtem öcsémtől a régi, 2 személyes sátramat, kiagyaltam, hogyan helyezzem el úgy a motoron, hogy oldalra kilógva ne okozzon aerodinamikai katasztrófát, a többi cuccot meg sikerült elhelyeznünk 2 motor 2 hátsó dobozában és 2 kis tanktáskában (igazából csak az egyik az, de ez mindegy most).

 

 

A kinézett útvonal lehetőleg gyakran letért a főutakról, vagy legalábbis a kanyagósabbakat vette célba, autópályát meg véletlenül se érintettünk – mondjuk Dunántúl-Tátra viszonylatban nincs is semmi értelmes irányú pálya, szóval esélyük se volt. Előzetes tájékozódásom azt is mutatta, hogy a szlovák benzin drágább, mint a mienk, ellentétben a lengyellel, így ebből a szempontból Szlovákia átugrása mellett döntöttünk – jól jön azért egy kis hatótáv.

Tinnyéig igen sokszor megjártuk az utat, gyakran kerülünk arra északi és keleti tájaink fele menet, csak Budapestnek ne kelljen a színét se látnunk, most viszont itt az esztergomi híd fele fordultunk, ahol a túloldalt a kedvelt 564-es úton terveztük elérni a 66-ost. Nos, Kubánovo után a 66-osra vivő átkötő utat jól eldugták, vagy ellátták érzékelésszűrővel, mert hamarosan Ipolyságon (Sahy) találtuk magunkat. Itt legalább beszereztünk némi útravalót (és ettünk 45 centes banánt, elvinni nem lehetett, úgy megpuhult, de helyben jó volt ).

Itt egy szemetesben várt az első globalista benyomás Szlovákiáról, egy újságlap: magyar cím alatt kínai szöveg, hurrá!

A 66-ost hosszan épp újraburkolták, szóval lassú forgalom volt, meg peremek a rétegek szélén, felnikre vigyázni (jó, ezzel csak én törődök, mert már túlvagyok egy szétkátyúzott első keréken)! Aztán a főutat ott is hagytuk a Senohrad (Szénavár) fele tartó 526-os kedvéért, aminek a nyomvonalát a falu után is kitartóan követtük – egészen egy sorompóig.

Még több kép a galériában!“Nem létezik, hogy egy faluba vezető összes út le legyen zárva!” – gondoltam még idehaza. Nos, létezik. Az tényleg valami katonai terület, így irányt változtattunk, és Zajezova fele vágtunk át Statinska Lazy és az 50-es út irányába (igen, élvezem, hogy teljesen lehetetlen cseszlovák neveket írok).

Ez az út kicsi és fehér a térképen, valójában keskeny és elég gyatra minőségű, bőséges kavicsszóródásokkal. Közben persze úgy néz ki a táj, mint a Cserhát Bokornál (mert csak), szóval készült is pár kép itt (oda és vissza).

Ahol nem készült kép, pedig jó lett volna, az az 529-es út Kriván és Hrinová után. Az út kiváló vonalvezetésű, kanyarból kanyarba ér, a burkolat is többnyire igen jó, csak kiállni nem lehet a legjobb helyeken, mindenhol szalagkorlát és hegyoldal között szorong az ember. Azért hazafele csak kiálltunk egy (mint kiderült) buszmegállóba – kilátás nem volt, csak a fenyők, de sebaj: 529-es nektek!

NaNa

NaNa

Motoros újságírói pályafutásomat 1995-ben kezdtem gyakornokként a Born to be Wild Motoros Magazin szerkesztőségében. 2000-ben államvizsgáztam a JATE BMI Kommunikáció és PR szakán, diplomamunkámat "A Magyarországon kapható motorkerékpármárkák image és a vásárlói attitűdök" címmel írtam. 2006-ban alapítottam meg a Csajokamotoron.hu oldalt. További info itt

0 0 vote
A cikk értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x