fbpx

Tátrai villámtúra

 

Cerny Balogig vigyorogva lehet kanyarogni, utána egy kis város (Brezno) és le-letérés visz rá a 72-esre. Ez ismét nagyon kellemes út, az Alacsony-Tátrát szeli át egy 1232 méteres kis hágón, ott pedig a szokásos parkoló, étterem, szállás. Egyébként a környéken rengeteg helyről szebb a kilátás, meg persze itt is kanyarog. És egy faluban a Bocorka panziót hirdeti egy hatalmas bocorkányos tábla.

Ezután egy nyugalmasabb szakasz következett, pár faluval, a Poprad fele vivő 18-as főúton, ahonnan már látszott a Magas-Tátra. A kis területű, ám magas és főleg meredek hegységet megpillantani olyan érzés volt, mint mikor álmomban egy igazán nagy szörnnyel találkoztam, a Painkiller Nekrogiant-je elbújhat mellette. Az ember úgy érzi rajta, hogy ez most tényleg magas…

 

Tatranská Strbánál végleg végeszakadt az egyenes szakasznak, az 538-as hajtűkanyarokban oda-vissza sasszézva éri el a hegyoldalnak azt a részét, ahol az 537-es fut végig a célpontunk fele.

Itt teljesedett ki az az érzés, hogy időnként fogalmunk se volt, hogy most lakott területen vagyunk-e, kiváló vadászterület lehet rendőröknek… Fehér alapon fekete betűs totál jellegtelen tábla mutatja a falvakat, a nevek itt már verseknek álcázzák magukat, ha érthetetlen cseszlovák szöveget látsz, lassíts, hátha nemsokára meglátod ugyanazt, pirossal áthúzva.

Tatranské Zruby, Vysoké Tatry Dolny’ / Stary’ / Horny’ Smokovec, Vysoké Tatry Tatranská Lomnica, és hasonló helyi költészeti remekműveken át vezetett az utunk… hopp, az utolsóban el kellett fordulni!

Lebeszéltem a tudnivalókat a portás leányzóval (hála a jó égnek tudott angolul), felvertük a sátrat ahol kedvünk volt. Azért az ahol kedvünk volt nem volt teljesen zavartalan, mert aztán a placcot elkunyerálták egy 50 fős biciklis bagázsnak, de sebaj, az új helyről szebb volt a kilátás.

Persze mindig belelógott valami, de nem győztem lövöldözni a hegyre, esti fényben, reggeli fényben, tiszta időben, felhőbe fúrt csúcsokkal (szívás lehet fejenként valami 50 ojróért fellanovkázni, hogy aztán csak a ködöt lásd magad körül), felhőgallérral, akárhogyan.

A tábortól az úttól kellemes, málnás erdősávval elválasztott ösvény vezetett vissza a faluba, ezen besétáltunk, megnéztük a lanovka állomását és a helyi épületeket, kerestünk helyi ételeket (ez alatt a pár nap alatt nem győztem elég bryndzás pirogot enni), meg úgy egyáltalán mászkáltunk egyet este (bár a képek részben harmadnap reggel készültek, ez mindegy most).

Első nap összesen: 376km a google maps szerint, a motorok persze nem értettek egyet se ezzel, se egymással, de valamit kell írni.
Tankolás: Ciliegia kapott induláskor Bodajkon, Teresa tankjában még csak 80 km volt, úgy véltem, jó lesz ez Zakopanéig.

NaNa

NaNa

Motoros újságírói pályafutásomat 1995-ben kezdtem gyakornokként a Born to be Wild Motoros Magazin szerkesztőségében. 2000-ben államvizsgáztam a JATE BMI Kommunikáció és PR szakán, diplomamunkámat "A Magyarországon kapható motorkerékpármárkák image és a vásárlói attitűdök" címmel írtam. 2006-ban alapítottam meg a Csajokamotoron.hu oldalt. További info itt

0 0 vote
A cikk értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x