Dina motoros szárnypróbálgatásai
Dina, történetét folytatva, elmondta nekünk, hogyan kezdte motoros pályafutását a jogosítvány megszerzése után… Íme!
… az eredmény az lett, hogy külön-külön mentünk motorozni. De akkor jöttek az akadályok…
A Kedvesem és az Ő aggódása: „A friss jogosítvánnyal nem kellene ráülni egy 1000-es motorra, mert nagyon erős.” Aztán „kicsit felhős az ég, most ne menj el, mert lehet, hogy esni fog az eső, és elesel”, „látom rajtad, hogy kicsit álmos vagy, biztos most akarsz menni motorozni?”, „hú, most nagyon süt a nap, nem fognak meglátni az úton, lehet, hogy nem most kellene motoroznod”! És még hasonló dolgok!
De akkor mikor fogok megtanulni motorozni? Teljes kétségbe esés uralkodott el rajtam. Végül ezt is megoldottuk! Elöl mentem motorral, a Kedvesem pedig jött utánam autóval. Így teljes megfigyelés alatt sikerült gyakorolnom a motorozást, de őszintén bevallom, hogy valóban nem volt egyszerű terelgetni egy ekkora járgányt.
Kicsit nehéz, őrült nyomatéka van. Ez azt jelenti, hogy alacsony fordulaton is nagy a motor teljesítménye, kis gázadásra is hamar gyorsul. Szinte kiugrik a kezünkből. Kezdő motorosnak szinte lehetetlen uralni. Nagy önuralom, és figyelem szükséges hozzá. Aztán az is problémát jelentett, hogy alacsony sebességnél könnyen becsuklik a kormány, magasabb sebességnél pedig nagyon nehéz kitéríteni a motort az egyenes futásából. Merthogy a fizika törvényei szerint minél gyorsabban mész, annál nehezebb a kormány.
Az is igaz, hogy hihetetlen fék van rajta. Könnyen meg lehet ijedni, amikor az embernek az egész testsúlya a két kezén landol. Sokszor eséshez vezethet az is, hogy hirtelen fékezéskor könnyen megcsúszik a motor eleje. Megtanultam, hogy csak óvatosan kell használni. Először csak picit behúzni, majd amikor az első lengéscsillapító „betérdel”, utána már meg lehet húzni erősen is, így érve el a jó fékhatást. Egyébként páratlan élmény vele menni, bár a kanyaroktól mindig rettegtem vele. Kell időt hagyni a tanulásra!
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Mikor már elhitték nekem, hogy ügyes kislány vagyok, elmehettem egyedül is világot látni. Majd kiugrottam a bőrömből örömömben! Egészen Dobogókőig szerettem volna eljutni, de ez nem is volt olyan egyszerű. Már félúton úgy elfáradtam, hogy meg kellett álljak. Remegett kezem-lábam. Alig bírtam el a motort.
Kis pihenés és egy Cola után vissza kellett fordulnom. A legkisebb kanyar előtt is teljesen lefékeztem, nehogy baj legyen. Az átlagsebességem elérte a 40 km/h-t! Alig vártam, hogy hazaérjek.
A ház előtt még ismét „csöveztem” egy kicsit és gondolatban ráedzettem a 7. emeltre való feljutásra. Ekkor már fájt mindenem. A motort is a Kedvesem tette el a garázsba. Majd jókat mosolygott a halhatatlan barátnőjén. Én meg pihentem öntudatlanul vagy másfél órát. Másnap a combomban, a kezemben, a hátamban és a hasamban is izomláz volt. Soha sem gondoltam volna, hogy ilyen fárasztó dolog a motorozás!
Némi gyakorlat megszerzése után ellátogattunk egy Honda vezetéstechnikai képzésre is. A képzés előnye, hogy nem a saját motorodat teszed ki az összetörés veszélyének, ugyanakkor készségeket tanulsz meg. Már az első napon rájöttem, hogy nem is tudok motorozni!
A két nap, amit ezen a képzésen eltöltöttünk, valóságos csodát tett velünk. Már nem féltem bedönteni a motort, megtanultam azt, hogy nem kell ráfeszülni a motorra, laza kézzel is lehet azt terelgetni, továbbá használni a hátsó féket, hirtelen akadályt kikerülni. Nem billegett a motor, amikor lassan mentem. A titok nyitja az volt, hogy az alapjáratnál egy picivel magasabb fordulaton tartottam a gázt már indulástól, majd kanyarban a hátsó fékkel stabilizáltam a motort. Zökkenőmentes és felemelő volt a kanyarodás!
Kis sebességnél el kell felejteni a „harapós” első féket. …és leszoktam a totyogásról is. Ugyanis mindig féltem az indulástól. Többedszerre indultam el, közben letettem a lábam, fékeztem, megálltam. Félelmetes, és nagyon veszélyes volt. De itt a társam lett a motorom! Az én szófogadó paripám!
Megtanultam a határozott elindulást. Kicsit magasabb fordulat, és óvatos, de szintén határozott kuplung felengedés a titok nyitja! A magasabb fordulaton tartás úgy sikerült, hogy a kormánysúlyra ráfogtam a kisujjammal. Így nem ugrált a gáz a kezemben.
Motorozás közben az is sokszor előfordul, hogy oda nem illő tárgyak „csücsülnek” az úttesten, amiket ki kellene kerülni. Lehet ez egy macska, egy kis sár, esetleg apró kavicsok az út széléről, melyeket a hirtelen esőzés mosott oda. Mindegyik nagyon veszélyes, mert megakad, megcsúszik rajta a motor. A képzésen megtanították azt is, hogyan kerüljük ki ezeket, miközben adott sebességgel haladunk.
Attól függően, hogy melyik oldalról akarod kikerülni az akadályt, kell erősen, egy pillanatra rányomni a kormányvégre, melynek hatására a motort kimozdítjuk az egyenes-futásából, így kikerüli az akadályt, majd utána ugyanúgy visszatér ugyanabba az irányba, amerre eredetileg is tartott. Ezt először nem hittem el, de működik!
A végkövetkeztetésem az, hogy nem olcsó egy ilyen képzés, de nem szabad kihagyni! Azt is tudni kell, hogy soha sem tudsz eléggé motorozni, mindig van mit tanulni!
Folyt. köv.
