Végigmotoroztunk a haranglábakon – Őrségi túra a hosszú hétvégén
Következő település Velemér, amit szintén nem hagyhattunk ki a látnivalók sorából. A falu temetője mellett bújik meg Szentháromság Templom. Papréten emelkedő, egyhajós, kőből és téglából épült katolikus templom, mely nagyobb átalakítások nélkül, középkori állapotában vészelte át az évszázadokat.
A Szentháromság tiszteletére szentelt templom építésének pontos évszáma nem ismert, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette az 1378-ban, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Amikor a reformáció idején a falu reformátussá lett, a hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult.
Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. A templom környezete ápolt, kellemes pihenő pont turistáknak.
Csoportkép készítéséhez is találtunk segítőkész bringásokat. Valamint egy buszos kiránduló csoport is megcsodálta vasainkat és kiderült többen is motoroznak közülük. Ezzel a csoporttal a következő helyszínen is találkoztunk, a Szentgyörgyvölgyi Református Templomban. A reformátusok mai, késő barokk stílusú temploma a türelmi rendelet kihirdetése után, 1787-ben épült. Ekkor még nem volt tornya, az épület mellé egy kis fa haranglábat emeltek. A torony, és vele a végleges épület 1805-re készült el.
A templom különlegessége a mennyezete. A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak, a középső két táblán virágmotívum és szöveg. A karzat alsó felét kék, fehér és fekete virágos-csillagos festés díszíti. Ugyancsak festettek a karzat mellvédje és a karzatot tartó gerendák.
A kifestés nemes Patkó András munkája 1829-ből, aki 1784-ben a falu első református tanítója volt. Amikor a templom festésére vállalkozott, 74 éves, nyugalmazott oskolamester volt. Lenyűgözött a templom belső egyszerűsége, és a kidolgozott festett mennyezett kontrasztja.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Innen visszamotoroztunk Őriszentpéterre egy kis üzemanyag vételezés céljából. Ha a várost Zalalövő felé hagyjuk el, akkor hamarosan Pankaszba érünk. A falu központból balra kanyarodva érjük el az Őrség jelképének tartott műemlék szoknyás haranglábat, mely az út szélétől egy meredek dombon egy fa mögött elbújva áll.
Az őrségi népi építészet eme jellegzetes építményei közül a pankaszi a legrégibb és leglátványosabb. A harangláb szerkezete tölgyfából készült, a harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az épületet pedig rozsszalmából készült zsúp. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes szerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik.
Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor, így már ideje lenne egy újabbnak és a környezetre is ráférne egy rendbetétel.
A napot egy kis sétával zártuk, amit a Szőcei tőzegmohás lápréten tettünk meg, a 900 m hosszú kijelölt tanösvényen. A réten fapallókon lehet átjutni, és egy-egy információs táblákkal ellátott pihenőponttal van tagolva az ösvény. Ezt követően visszapattantunk a motorokra és megküzdve a szemünkbe sütő lemenő napfénnyel visszaérkeztünk a szállásunkra. Éhségünket a Hársfa Étterem házias kosztjával csillapítottuk.
