Ország az országban, avagy erdélyi kirándulásunk
Augusztus 07.
Pihenőnap megint. Erre a napra ismét light-os programot terveztünk. Parajd-i sóbánya látogatás, megnéztük a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírját és a székelykapukat Székelyudvarhelyen (Odorheiu Seciuesc), majd visszamentünk a szállásra.
Ekkor jött az ötlet délutánra: Kemencében sült pisztrángos ebéd egy vízimalom udvarán majd estefelé egy szénásszekérrel lovaskocsikázás, ún. pálinkatúra a hegyre fel. Szerintem túránk egyik csúcspontja volt ez az este, mindenki nagyon élvezte a szekérre dobott lucerna kényelmét, a táj szépségét és a pálinka gondoskodását, méltó módja volt ez Erdélyben töltött utolsó napunk megkoronázásának.
Augusztus 08.
Eljött a hazaindulás napja. Kicsit szomorúan, de annál több élménnyel megrakottan útra keltünk egy fejedelmi reggeli után.
Parajdnál dél felé fordultunk, majd Szovátánál Kolozsvár felé vettük az irányt, ismét végeláthatatlan kilométerek következtek. Motoroztunk, motoroztunk, motoroztunk és motoroztunk. Aztán dél környékén elértük a Király-hágót. Voltam már ott, van az út mellett egy vörös téglás vendéglő, gondoltuk eszünk ott ebédet. Nah, ez már nem Erdély volt. Én miccset ettem, amit kb. egy méterről hajítottak oda elém tányérostul. A kenyeret meg kosárban hozták, és mikor visszavitték, megszámolták, mennyi fogyott és kiszámlázták…
A többiek is hasonlókat tapasztaltak… Isten hozott Romániában! Gyorsan tovább is hajtottunk. Nagyváradnál egy utolsó „csurig” tankolás és irány Eger! Egy csomó ülésen való mocorgás után elértük Eger városát és a szállásunkat. Bevásárlás, pizzarendelés, néhány sör, délutáni pár óra alvás, majd esti iszogatás szerepelt a tervben. De ez csak terv maradt! Ugyanis a délutáni alvás másnap reggelig tartott.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Augusztus 09.
Ismét felpakoltunk és Egerből a 24-es úton Sirok felé vettük az irányt, a következő megállóhelyünk a néhai recski kényszermunkatábor volt. Bementünk, megnéztük, szörnyülködtünk és egy ottani volt pedagógustól több információhoz jutottunk a táborról, mint amit bárhol bárki hallhatott valaha róla.
A recski „haláltábor” után a következő megállónk a veresegyházi medverezervátum volt. Itt medvét etettünk mézzel és farkasokat lehetett simogatni.
Felöltöttük ismét a motorosruhát és egy gyors Tatabányai tankolás után irány Győr.
Megérkeztünk. A mérleg: 2625 km, ebből kb. 400 km rossz úton, a többi autópálya minőségűn, 8 nap, 7 éjszaka, 3 pihenőnap, kb. 2400 km 5 nap alatt, 5 motor, 8 fő és kitűnő hangulat.
