Honnan jutott neked eszedbe, hogy motorozni akarsz?
Ezzel a lendülettel 2019 tavaszán 3 fordulóm volt a motorral. Az első a térkövezett udvaron a körözgetés 1-esben. Gáz-kuplung-fék és fordulás – nagyon elfáradtam. Talán egy fél óra-órát köröztem a motorral. Szegény kicsit túl is melegedett. Nagyjából ez vetett véget az első alkalomnak.
Második alkalommal már bátrabban, huncut mosollyal jött a kérdés: akkor kimenjünk a legelőre? Hogy a kék égbe ne! Beöltöztem szépen, felpattantunk és irány a mező.
Oda-vissza kanyarogtam, csalinkáztam. Belementem pár gödörbe. Nagyjából úgy 25-30 km/óra volt a maximum, amit mertem menni. Levezetésképpen a szőlősön keresztül, kerülő földúton mentünk haza. Itt volt egy iszonyat meredek domb, aminél sikeresen pont a kellős közepén sikerül elvesztenem a lendületet és megállni. Álltam, lábam a földön, kuplungot, féket húztam és reménykedtem benne, hogy apám észreveszi, hogy nem megyek utána.
Meg is jelent a domb tetején vigyorogva cigivel a szájában… Na akkor nekem kell megoldani. Valahogy sikerült kimatekozni, mi is a teendő, és azóta is nagy izgalommal mesélem, hogy felmentem, és megoldottam. A hazatérés innen már simán ment, és megint tisztességesen elfáradtam.
Nem sikerült bevenni a kanyart
Harmadik alkalommal már egy nagyobb táv volt. Itt már a sebességgel is kicsit merészebben bántam. A domb közepén lefulladtam, és vagy kétszer el is estem. Mondjuk legalább annyi eszem volt, hogy nem nagyoltam el, és tisztességesen felvettem a ruha minden részét, így legalább annyira nem sérültem meg.
Többször is volt olyan, amikor éreztem hazafelé, hogy elfáradtam. Nem sikerült eléggé koncentrálni, megcsúszott a gázkaron a kezem, és megugrott a motor. Itt azért megrémített, hogy elvesztettem pár pillanatra az irányítást.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A pontot az I-re az tette fel, amikor az utcánkba érve nem sikerült bevenni a kanyart, és egy az egyben a túlsó árokba csúsztam. A fejemben végig száguldott a gondolat, hogy itt azért járnak emberek, biciklisek, autók, kisgyerekesek. Nekem a lábam ütötte meg kicsit a kalaptartó, meg beszorult. A sisak koppant a betonon.
