Hazaértek a kalandorok Mongóliából
És, hogy ők hogyan élték meg az utazást? Íme néhány részlet az folyamatos beszámolókból:
Június 17.:„Sikeresen átlépük tegnap a kazah határt. Azóta visszasírjuk az orosz utakat :))))) Tegnap estétől mást sem játszunk, mint kátyúkat és tankcsapdákat kerülgetünk. Sok helyen inkább az út melletti földutat használjuk, azon tudunk 60-70-es tempóval haladni, az aszfalton (már ha szabad annak nevezni) kb. 20-30 a max.”
Július 4.: „Mongólia nem adja könnyen magát. Néhány napnyi “küzdelem” után ma ismét aszfalt koptatta a K60-akat. Itt minden egyes látnivalóért meg kell küzdeni. Napi két defekt, beletört doboztartó konzol csavarok, eltört csomagtartó vázak, fejidom tartók. Az utak nem kímélnek sem embert, se technikát. De nem panaszkodom, mert amit cserébe kapunk, az nem mindennapi. Még a legjobban sikerült képek sem adják vissza töredékét sem annak a csodának, ami kanyarról kanyarra a szemünk elé tárul.”
Július 6.: „Tegnap Kharkorinban összefutottunk egy angol motoros túrázó párral, akikhez képest mi csak hétvégi kiruccanó motorosok vagyunk ezzel az 50 nappal 🙂 1,5 éves földkerülő túrán vannak egy – a Zitáéval azonos színű és évjáratú – Tenere XT660Z nyergében. Olyan átalakítások és megoldások voltak a motoron, hogy a csak pislogtunk. :)”
