Egy kudarcba fulladt motorépítés: Starsky – Jawa CZ 559 átalakítás
Nem, Hutchinson nyomozó ma nincs velünk. Se a ’74-es Ford Torino. Még a motor se piros. Életem fő művének szántam, életem egyik legkellemetlenebb élménye lett belőle.
Vereczkei Gábor barátomat egy régi ismerőse keresztelte el Starskynak, mert ugyanolyan fekete göndör haja volt, mint az ősöreg amerikai sorozatban az egyik főszereplőnek. Az egyszerűség kedvéért neveztem el tulajdonosa után a vasat. Mivel nagyon sokszor fordult elő, hogy rengeteg Jawa készült vele párhuzamosan.
A történet nagyon régen kezdődött. 15 évesen lerajzoltam a szakrajz füzetembe apám 175-ös csepptankos CZ-jének chopperesített verzióját. Legalábbis, amit akkor gondoltam a chopperekről. Nagyon tetszett a tanárnak, meg is ajándékozott egy akkora egyessel, hogy az osztályteremből is kilógott.
15 éves koromtól akartam magamnak egy saját choppert. Nem nagyot, főleg nem Harley-t, de a minta az 1992-es Harley-Davidson Softail Custom volt. Na jó, tetszett a nem Softail vázas Dyna Wide Glide is…
Ott szúrtam el az egész életemet, és nemcsak a motoros életemet, hanem az egészet, hogy nem hittem el, hogy nekem tényleg lehet pénzem egy saját chopperre. Apám 250-es Sport CZ-je túl szép állapotban volt ahhoz, hogy annak álljak neki, meg hiába használtam 17 éves koromtól rendszeresen, mégse az én motorom volt.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Akkoriban még szép számmal futottak az utakon a 250-es csepptankos Jawák, mély hangjuk, döbbenet alacsony alapjárati fordulatuk, valamint a róluk hallott megbízhatóság és alacsony fogyasztás hozzájárult a küllemük által szinte követelt chopperesítéshez.
Még több kép a galériában
Amikor Győrbe kerültem a Szent László Katolikus Kollégiumba, összeismerkedtem Starskyval, akivel hamarosan nagyon jó barátok lettünk. Látta, mennyire sóvárgok egy 250-es Jawa chopper megépítése után, és a beszámolóim alapján kedvet kapott hozzá. Úgy döntött, ha elvállalom, megfinanszírozza nekem ezt az építést, és beteljesülhet az álmom. Kapva kaptam a lehetőségen, hiszen fogalmam se volt, mekkora meló lesz.
Előtte már összeraktam magamnak egy 175-ös Sport CZ-t egy 250-esből, azt gondoltam, ez se lesz sokkal nagyobb durranás, és nekiláttam. Nulla tapasztalattal. Álmaim, viszonylag gyakorlatias elképzeléseim voltak, de se hegeszteni, se esztergálni nem tudtam, ráadásul csak nagyon rövid időket áldozhattam a vasra, mert időm nagy részét elfoglalta a főiskola, elég ritkán jártam haza, akkor is kellett valamit segítenem, apám is dühös volt miatta, úgyhogy keserves melónak bizonyult.