A lágyszívű macho – Honda CB500X 2022
Lehet-e egy túraenduro barátságos?
Enduroként tetszeleg, és nem csak a jó magyar kátyúkon suhan át könnyedén, de bizony csábítgatja az embert a földutakra is. Súlya miatt olyan nagyon durva terepre nem vinném, de lájtos offroadra, hepehupás, füves, murvás, akármilyenes aszfaltmentességre abszolút partner a kalandban.
Azokon a harmadrangú utakon viszont, amik látszólag rendben vannak, de titokban totál hepehupa az egész, pattogtam rendesen. Combbal szorítani kellett a tankot, különben a fenekem gyakran elhagyta a fedélzetet. Szerencsére a teleszkópok állíthatók, ami valószínűleg megoldja ezt a problémát, illetve nagyobb darab emberek alatt talán a motor is kiegyensúlyozottabb ezeken az utakon.
És ha már a tankról beszélünk, meglehetősen széles a kialakítása, amire még a két idom is rátesz, ettől lesz igazán marcona a külleme. A valóságban azonban remek a formája, kényelmesen láb közé vehető, meg lehet szorongatni, nagy felületen érzel minden visszajelzést, és ha felállsz a motoron, akkor meg térddel lehet jól rászorítani. A kuplung puha, a váltó pontos, teszi a dolgát, a gázkar finoman, barátságosan mozdul, sehol nem kell izmozni a motorral, végig érezteti veled, hogy ő van érted, és nem fordítva.
A műszerfal azt tudja, amit kell: van rajta pillanatnyi sebesség- és fogyasztásmutató, pontosidő, benzinszintmérő, összes megtett sebesség, aktuális fokozat szép nagy számokkal, a legtöbb időjárási körülményben jól olvasható, nagyon extrémen rátűző napnál kicsit macerásabb, de még épphogy látszik.
A kormányon indexek, duda, elakadásjelző, szóval a szokott dolgok. Igazából nem nyomkodtam, nem piszkáltam, szóval lehet, hogy extrákat is ki lehet hozni belőle, de annyira csábítgatott motorozásra, hogy általában csak a gázt húztam és mentem, nem merültem el az informatikában.
Minden kényelmesen kezelhető, nekem egyedül az elakadásjelző nem esett kézre, mondjuk nem is használtam valami sokat. A fényszóró szépen, megfelelő helyre és megfelelő fényerővel világít, sötétben, városon kívül sem para vele közlekedni.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Kezdő és kistermetű sofőrök nagy barátja szerintem, 35 kW, így A2 jogosítvánnyal is vezethető.
Fogyasztása városban 2-3 liter között volt. Na jó, nagyobb tempónál talán picit több, mármint természetesen soha nem mentem 50 km/óra fölé a városban, de ha esetleg mentem volna, lehet, ismétlem lehet, hogy ennél kicsit több benyát fogyasztott volna, mint ahogy nyilván az autópályán is megnőtt az étvágya, de talán csak egy-egy pillanatra ment 5 liter fölé.
Általában grafomán és klaviatúra-függő vagyok, aki szívesen ír hosszan a motorok negatív és pozitív tulajdonságairól, de igazából a Hondával kapcsolatban nem volt semmi extrém kilengés sem egyik, sem másik irányban. Ha nagyon kekeckedni akarnék, a hátsó fék nekem kicsit gyenge volt, inkább lassításra és kanyarodásra jó, az első már sokkal szimpatikusabb.
A nyomaték nekem nagyon hiányzott belőle – talán ez az egyetlen olyan dolog, amire azt mondom, hogy szép-szép, de nem kéne. Majd talán később, ha nyugisabb stílust akarok felvenni…
