fbpx
EseményekMotorokMotoros túraMotorozás

Project Transylvania – Egy nő és egy Triumph Bonneville Erdélyben


projekt transilvania 862. nap, Transzok

Reggel összefutottam Ulival és Franz-cal Landauból. A Transzalpináról jöttek, lassan hazafelé vették az irányt, mert már két hete úton voltak. Amikor elmondtam, hogy én honnan jöttem és mit csinálok, nagyon jólesően kummogtak. Köszi fiúk! Motorjaink kölcsönös megcsodálása után elindultam.

Erre a napra terveztem a Transzalpina északi lejtőjét és a Transzfogarast, ezért bele kellett húznom. A 67C úton lágy ívű kanyarokkal gyönyörű erdőben, kis tavak és hegyi patak mellett olyan jót mentem, hogy magam is elcsodálkoztam rajta. Azt olvastam ugyanis, hogy a Transzalpinán éles, meredeken emelkedő lejtőket fogok találni. Hol? (Ami késik, nem múlik.)

Obarsia Lotroluihoz érve annyira elégedett voltam, hogy az sem zavart, hogy néhol 1-2 méter széles murva-csíkok szakítják meg az aszfaltot és már jóideje nem láttam semmi infrastruktúrát. Itt is csak egy ház és egy lakókocsi, mellette egy kondérban rotyogott valami, ember sehol.

Erre a napra elbúcsúztam a Transzalpinától és keletnek vettem az irányt, hogy elérjem a Transfogarast. A 7A jelű úton folytattam tovább a motorozást, a fák között több helyen feltűntek favágók sátortelepei. Az eddig a bukósisakom fölé rajzolt „milyen jól megy ez nekem” glória itt gyorsan lekerült, mert általában volt az úton burkolat. Néha meg csak a nyoma. Kátyú? Na az volt rendesen. Olyan is, ami szabályosan kivágott négyzet borotvaéles peremmel.

Az első síterepig, Voineasa-ig az út minden centijére annyira kellett figyelnem, hogy a táj szépségében nem tudtam gyönyörködni, pedig csodálatos. Innen mintha kicserélték volna az utat. Egy jó minőségű aszfalton haladtam tovább és a Lotru folyót követve Brezoinál elértem az Olt völgyét. A nagy forgalmú 7-es főúton északfelé majd az 1-esen keletnek már csak a kilométereket számoltam, hogy mennyi még a Transzfogarasig.

És végre feltűnt a 7C. Jól látom, hogy a hegyet nem látom? Akkora felhő takarta el a hegy tetejét, hogy nem sok jót ígért. A szállásom a hegy másik felén van, nincs mese, menni kell. Kicsit Don Quijote fílingben indultam neki, ehhez képest amíg erdőben haladtam jól lehetett látni és élvezetesen kanyarogni. Az erdőhatár fölött aztán megérkeztem a felhőbe. Az orrom hegyét azért láttam, mert az bukósisakon belül volt. Sisakon kívül pedig tejköd.

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik.
Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé!
Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.
5 lépés a motorozás felé ingyenes e-book

Néha jött szembe egy-egy autófényszóró és egyszer csak egy ismerős fél-kancsal, villogó indexekkel. Tényleg a GS-en van vészjelző funkció. Hát nálam nincs. Azért a bal indexet kitettem, hátha ezzel kicsit láthatóbb leszek én is. Így értem fel a Balea tóhoz, ami napos időben biztosan gyönyörű, de én jóformán csak tudtam, hogy ott van. Ha ugyanez vár a déli lejtőn is, akkor nem sok élvezet jut erre a napra.

Nagy levegőt véve vágtam neki a „csúcshódításnak”. A hegygerinc alatt húzódó alagútban olyan lámpák pislákoltak, mint anno nagyapám pincelejárójában. Állítólag ennek örülni kell, mert régebben nem volt benne egyáltalán világítás. És örültem, de még mennyire, mert az alagútból kiérve sütött a nap. Sehol egy felhő, se köd és legalább 5 fokkal melegebb volt. Megérdemeltem, ezért én keményen megdolgoztam.

Curtea de Arges-ig (Árgyasudvarhely) olyan pazar motorozásban volt részem, hogy most azonnal visszamennék. Menet közben megálltam még a Vidraru-tó völgyzárógátján, lefotóztam a villámot tartó Prométheuszt, majd kicsit odébb Vlad Tepes alias Drakula gróf várát és este a parkolóban újra egy messziről jött motor mellett hagytam Bonne-t. (Innen is üdv az angol kawásnak.)

 

0 0 votes
A cikk értékelése

Páros motoros karkötők a CsamShopban

Irj cikket a Csajok a motoron oldalra!

NaNa

NaNa

Motoros újságírói pályafutásomat 1995-ben kezdtem gyakornokként a Born to be Wild Motoros Magazin szerkesztőségében. 2000-ben államvizsgáztam a JATE BMI Kommunikáció és PR szakán. 2006-ban alapítottam meg a Csajokamotoron.hu oldalt. További info itt

Subscribe
Visszajelzés

guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x