Országkerülő motoros túra egyedül 2022 – 2024 km / 5 nap
3. nap
Másnap reggel ismét lóra pattantam és elindultam. Bátaszéken megálltam, hogy a láncot lefújjam, odajött egy néni és nagyot csodálkozott, hogy én, mint nő egyedül egy ekkora motorral megyek. 😎 Nagyon aranyos volt, váltottunk pár szót még, és amint kész voltam indultam is tovább.
Szeged előtt Ásotthalomnál be kellett mennem egy kúthoz tankolni és pihenni, enni.
Megtankoltam, majd félre álltam pihenni és enni pár falatot. Ahogy ott eszegettem jó pár polgárőr jelent meg, akik 8-9 menekültet kísértek és nem messze tőlem ültették le őket a földre, félelmetes embereknek néztek ki. Majd a polgárőrök elmentek és csak ketten maradtak, akik vigyáztak a menekültekre. Nem éreztem jól magam ott, ahogy néha rám is néztek a menekültek. Belegondolva, hogy a 2 polgárőr mit tehetett volna a 8-9 menekülttel szemben, ha azok megindulnak, nem akartam belegondolni. Ilyen gondolatok után lóra pattantam és mentem is tovább…
Ezen a napon nagyon sok unalmas, hosszú egyenes volt és a 39 fokban ezt már nehezen viseltem. Jó hasznát vettem a vezetéstechnikai tréingen tanultaknak, például már nagyon fájt a kezem, ezért 1 kézzel mentem sokáig, vagy amikor már nagyon elültem magam, akkor állva haladtam tovább, szórakoztatnom kellett magam valamivel, hogy ne aludjak el. Ha nem lett volna zene a fülemben, simán elbóbiskolok a motoron. De hát még fáradtan is kellett a jókedv és az éneklés.
Estefelé már nagyon nyűgösen értem el Komádiban a szállásomat. És végre hűs szobában pihenhettem.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
4. nap
Útközben ismét szép dolgokkal találkoztam, de úgy éreztem, hogy egyre nehezebb ebben a nagy melegben állandóan megállnom és fényképezgetnem.
Ezen a részen sok helyen szenvedtem, mert az út minősége botrányos volt. Volt, ahol csak max. 40-nel tudtam menni, és volt olyan jó kis kanyargós rész is ahol a szembe jövő autósok rendszeresen átjöttek a sávomba. Volt olyan eset is, hogy a sávom felénél járt már az autó, szerencse, hogy jók a reflexeim és én nem száguldoztam, mint ezek az autósok. Hát itt nem sokon múlt…
Aki kanyarban nem tud a saját sávjában közlekedni, nem kéne kimenniük az utakra.
Ezen a napon már nagyon nehezen viseltem a meleget a teljes menetfelszerelésben, de hát a biztonság az első. Érdekes, hogy amikor levettem a bukósisakomat nekem nem olyan volt a hajam mint a reklámokban, mintha most jöttem volna a fodrásztól… nem is értem miért… 😁
Utam vége felé a 4-es főútra egy felüljárón kellett átmennem, ahol teljesen olvadt volt az aszfalt a kerék-nyomokban. Ráadásul megint 2 kamion közé kerültem, amit itt már nem toleráltam valami jól, ezért amint Kisvárdánál megláttam az Aldi-t, gondolkodás nélkül kihajtottam.
Egyébként kellett is a pihenő nekem is és a motoromnak is, mindketten nehezen viseltük már ezt a nagy meleget. Megkönnyebbültem, amikor elértem Sárospatakot, ebben a melegben már sok volt a 442 km.