Korfu láncfűrészes motorosai
Úgy kezdődött az egész, hogy találtunk akciós repülőjegyet. A görög utószezon bookingos árait elnézve aztán megvettük a repjegyeket, majd az idén kimaradt kite-ozásra gyúrva kerestem a chalikunasi KiteClubhoz közel szálláshelyet.
A kite-osok mondták, hogy nem biztos már ilyenkor az időjárás, néha esik, szél meg összevissza, nem garantálják a jó időt, de végül is tök jól sikerült minden a kite-ozáson kívül, mert arra nem volt megfelelő az időjárás (kevés volt a szél). Amit a KiteClubosok ajánlottak szállásokat, valahogy túlságosan vadregényesnek tűntek egy hétre látatlanban, így végül Moraitikán a Flamingo Apartmens nevű helyet stoppoltam le a bookingon.
Az a stratégiám szálláskeresésnél, hogy ár-érték arányban egy legalább 8-asra értékeltet becélzok, és ott még sosem volt probléma. A nyolcas felett értékelt helyeken nagyon kedvesek és normális szállásadók voltak. A módszer bevált.
Sajna robogóbérlésre még nincs ilyen kialakult módszerem, azt még valahogy majd csiszolnom kell… Mint kiderült, a neten a bérlés előtt 36 órával lefoglalni próbált robogókat visszadobták, hogy 48 órával korábban kellett volna foglalni. Elnézve a robogó és motorbérlési lehetőségek tárházát Korfun, úgy voltunk vele, hogy utószezonban már csak leesik valami és megoldjuk majd akkor a helyszínen…
Tehát landoltunk a reptéren, és a google mapson előzetesen feltúrt infók alapján elindultunk a légvonalban másfél kilométerre lévő robogóbérlési lehetőség felé. Mit nekünk egy 15 kilós kite-os felszereléssel másfél kilométer, odasétálunk és onnan majd robesszal tovább…
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Még több kép a galériában
A gyakorlatlan turista módszerével egyenesen előre a légvonal irányába. A fél, maximum egy órásra tervezett séta végül három és fél órás lett, és Korfuváros gyalogos megtekintése a sötét sikátoroktól a tengerparti korzóig a lehető legtöbb girbegurba zsákutca érintésével. Ugyanis nincs egyenes utca, sehol egy logikusan tervezett utcarendszer, de legalább marha sok zsákutcájuk van jelölés nélkül, és mindent mindenre ráépítenek, körbekerítve bármit.
Viszont olyan járgányokat láttunk mindennapi használatban, amivel itt már a futárok se szaladgálnának. Bármivel képesek közlekedni, ami mozog, és bármit bárhol otthagynak, ami már nem mozog.
Korfu a főváros, Kerkyrának hívják a helyiek és Korfuvárosnak, amikor meg akarod különböztetni a szigettől. Érdekessége, hogy kb. 10 faluval van összenőve a tengerpart mentén, ami egy marha nagy öböl, benne a reptéri leszállópályával. Egyetlen tájékozódási pontként az agyi memóriából felidézett google maps, és a tengerpart vonala lett, mert sikerült úgy beállítanom a mobilt legutóbbi mobilnetes roomingolás után, hogy az ne működjön.
Amikor kezdett épp hullani csöndesen a hajam a gyaloglástól, és helyiek kérdezgetésétől, akkor végre megtaláltuk a kinézett motorbérlő helyet, ahol szépen sorba állítva ácsorgott vagy 15-20 motor, különböző típusokkal, de leginkább robogók.
