Kis Anita motorversenyző
A csinos lány tehetsége hamar megmutatkozott a Hungaroringen. Csak húzd a gázt és menj! Ilyen egyszerű lenne?
Sokszor hüledezve hallgattam Anita történeteit, a vakmerő versenyzőét, aki ha ilyen tempóban fejlődik, lassan nem lehet követni sem… Még csak három éve, hogy először belekóstolt a motorozás élményébe, de rögtön érezte, ez örök szerelem.
− A nagybátyámnak volt egy chopperes haverja, ő vitt először a faluban, Alattyánban. Ez 2007-ben történt, és nagyon megtetszett a dolog. Akkor ültem először utasként motoron. Beleszerettem a sebesség és a szabadság érzésébe! 2008-ban megismerkedtem a párommal, akinek egy K5-ös 1000-es GSX-R-e volt. Mondta, hogy próbáljam ki, milyen érzés vezetni, majd tanítgatott. Aztán letettem a jogosítványt egy hónap alatt. Akkor már a saját motorom is megvolt. Amikor egy kiállításon megláttuk az új K8-as 600-ast, gyönyörű hófehér színben, mondtam, hogy nekem ez kell!
− Gondolom, nem volt nehéz megtanulnod vezetni, már ami a mostani eredményeidet illeti… Jött ez zsigerből, nem?
− A párommal először csak a parkolóban gyakoroltunk, aztán kimentünk Csákváron egy régi reptérre. Úgy tanított váltani, hogy felült mögém a motorra. Három kanyar után már 120-al húztam a gázt.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
− A Hungaroringre hogyan kerültél?
− Kimentünk párszor a pályára, mert elkezdtünk motorokkal foglalkozni. Szervizeljük és áruljuk is őket tavaly augusztus óta. Közvetlenül Japánból hozzuk be a vasakat. Tokióban is voltunk, meghívtak bennünket. Kaptam ingyen egy motort támogatásként. Ha már így történt, gondoltam, vágjunk bele a versenyzésbe. Idén április 28-án volt a második csajos verseny a Ringen. Két nappal azelőtt ültem először a pályán motorra. Azt sem tudtam hirtelen, mit kell csinálni, csak annyit mondtak, hogy amikor elalszik a piros, akkor hajrá. Sikerült 2:28-as köridőt mennem, ami nem volt olyan rossz. És nem is lettem utolsó!
Anita profilja
− Ennek ellenére azért motorozol közúton is?
− Igen, nagyon sokat, de durvábban, mint a pályán. Egyáltalán nincs bennem félelem érzet. Sőt, úgy szoktam, hogy beállok a piros lámpánál a sor elejére, és ott gyakorlom a rajtot. A Ringen annyira jól sikerült a rajtom legutóbb, hogy én voltam a második. Nagyon sok múlik az induláson, mert amikor beérsz az első kanyarba, és nincsenek sokan előtted, akkor húzhatod a gázt. Az első versenyemnél hiába rajtoltam jól, a kanyarban én fordultam be utoljára, mert mindenkit beengedtem magam elé.
− De azért nagyon bátor vagy, hogy bele mertél vágni!
− Nem szoktam gondolkodni, csak érzésből megyek. Már tudom, kinek hol van a gyenge pontja, ezt megjegyzem és aszerint cselezek. Például láttam, hogy az előttem lévő leányzónak nehezen megy a mínusz kettes kanyar a pályán. Ezért fogtam magam, és külső íven szépen megelőztem. De ez már a harmadik körben történt. Addig figyeltem… Taktikázós vagyok. Sőt, a végén le is szidtak, hogy amikor megelőztem a csajt, minek néztem hátra…
