A tanultakat már másnap hasznosítottam: HUMDA Motosafety 2.0 élménybeszámoló
Összességében fárasztó, de nagyon hasznos nap volt, rengeteg élménnyel. Megélhettem azt, hogy milyen klassz dolog egy csapat része lenni. Egy ilyen kiváló minőségű helyszínen ott lenni ennyi profi motoros oktató között.
Az élménybeszámolómat kicsit messziről kezdem, elvégre tudnunk kell, hogy mi történt Ádámmal és Évával vagy nem ?!?
A zárt facebook csoportban irigykedve néztem a Hungaroringen megrendezett tréningről készült képeket és videókat, így elhatároztam, ha minden csillag szerencsésen áll, legközelebb én is megyek veletek.
Zárójeles megjegyzés következik: Alapvetően magányos farkas vagyok, a közösségi oldalakon sem vagyok túl aktív. A munkámból adódóan előnyben részesítem azokat a helyzeteket, ahol kicsit magam tudok lenni. Kedvenc férjem fogalmazta meg nagyon jól: „Király hobbit választottál, tartozol egy csapathoz, de közben mégis tudsz egyedül is lenni!” És milyen igaza van. Szóval számomra nagy lépés volt „ekkora tömegbe” elindulni.
Nagyon megörültem, mikor megláttam, hogy Zalaegerszegen lesz lehetőségem a határaimat feszegetni, így rövid program-újratervezés után jelentkeztem is. Eredeti tervem az volt, hogy Sopronból indulok reggel, majd a tréning után haza.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Még több kép a tréningről a galériában
De gyorsan felülvizsgáltam az elképzelésemet – plusz kb. 4 óra vezetés fáradtan, nem biztos, hogy szerencsés bevállalni az agytágítást. Így Zalalövőn volt a bázisom, szombat estére érkeztem egy kis Őrségi csavargás után – akadt néhány váratlan helyzet, találtam jó kis kanyarokat is, így „felkészülten érkeztem a tréningre”…
Izgatottan indultam neki a vasárnapnak
GPS bekapcsol, újabb kanyargós utak Egerszegig. A város határától már könnyű volt megtalálni a ZalaZone Járműipari Tesztpályát, több motoros csapat is oda tartott.
A főépületet látva kicsit csalódott voltam – csak ennyi?!? A portás útbaigazítása után a nagyvadakat követve azonban csalódottságom szerte foszlott – félkész útrész és apró kavicsos szakasz után AUTÓPÁLYA következett…igen, a tesztpályán belül…
Lapozz a folytatáshoz!
A nyílt pálya után egy hatalmas területen tárult a szemem elé a rengeteg motoros társ, a legkülönbözőbb típusú járgányokkal. Egy élmény minden egyes találkozó még most is számomra – mindegy honnan jöttél, mivel motorozol, hány éves vagy, az összetartozás érzése adott.
A regisztráció számomra gyorsan ment, megkaptam a nyilatkozatot és azonnal ki is töltöttem … volna, ha lett volna nálam toll. Szokás szerint tollvadászatra indultam, kezdetben sikertelenül, de egy kedves úriember ajándékozott nekem egyet, amit tovább is adtam a következő keresgélőnek.
Kaptunk nagyon klassz ZEG Rally feliratú matricát, amit ki-ki tetszés szerinti helyre ragasztott fel – már itt elkezdődött a poénkodás a csajok részéről, ez is fantasztikus volt, senki nem sértődött meg, értette mindenki a viccet.
Ezután egy rövidebb várakozás következett. Nehezen akart egy helyre gyűlni a csapat, én pedig a csoportvezető oktatónkat találtam meg nehezen (pedig a rikító bukósisakot könnyű volt észrevenni).
Az A1 csoportban voltunk, összesen 29 fő, pasik és csajok vegyesen. Az egész nap folyamán a feladatok között együtt mozogtunk, végig oktatói „kíséréssel”. Ez érthető volt, tekintve, hogy több száz motoros mozgott 5 pályára elosztva, közvetlenül mellettünk szlalomverseny zajlott és a távolabbi pályákon pedig rallyverseny volt.
A nap időjárására a következő – jól ismert – reklámszöveg volt jellemző: Zalaegerszeg – erős szél… és a Drei Wetter Taft még mindig tart… mondjuk inkább nem. Meg némely feladat kivitelezése közben a bukó alatt is égnek állt a hajam – széltől függetlenül.
Az első feladatnál éreztem nehézkesnek az indulást
Elméleti megbeszéléssel kezdtük a feladatot, ahol az oktató (minden bizonnyal) klasszul elmagyarázta a fékezés fizikáját, de ennek kb. csak a negyedét hallottam. Szerintem itt kicsit sokan voltunk ahhoz, hogy mindenkihez maradéktalanul eljusson az információ, plusz a szél nehezítette a helyzetünket, mert elvitte a hangot.
Talán az egész napban ez az egy negatívum volt. Fontos, hogy tényleg megbeszélés volt, nem pedig kinyilatkoztatás, bátran feltehette bárki a kérdéseit, válaszokat is kapott rá. Eszter és gyönyörű Kawasaki motorja volt a „bemutató” része, vicces megfogalmazásban, de hasznos tanácsokat kaptunk.
