Gerédi Anita: anyukám retteghet miattam
A motorozás gondolata már gyerekként mozgatta a fantáziámat. Tizenkét-három éves koromban már haverok Simsonjával állatkodtunk, amiről a lábam se ért le, mikor meg akartam állni elkaptak (vagy nem).
Aztán 14 évesen meg akartam venni a szomszédom Komárját, de anyukám azt mondta, hogy 18 éves koromig nem motorozhatok, addig úgyis kinövöm. Amúgy is örül, hogy két bátyám és apám is végre abbahagyta a motorozást.
Hát szegény anyukámnak nem jöttek be a számításai, mert 17 és fél évesen elkezdtem az akkoriban még „A korlátozott” jogsit. Elsőre sikerült is minden.
Egyik barátomtól örököltem egy 1983-as Cagiva SST 125-öt, és ezzel rögtön a mély vízbe ugrottam, elkezdtem vele futárkodni. Ami így utólag visszagondolva nem hátrány, mert legalább megtanultam motorozni.
Teltek múltak az évek, a Cagivának egyre több nyűgje baja lett, de nem szidom, mert nagyon sok kilométert beletettem, és ezalatt nem sokszor hagyott ott sehol.
De ki is nőttem már, úgyhogy kinéztem következő vasnak egy 2002-es Yamaha Virago 535-öt. Nagyon megszerettem, sokat túráztunk, sőt egy vezetéstechnikai versenyt is megnyertem vele.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Mivel ezzel nem szívesen folytattam volna a futárkodást, ezért vettem mellé egy 125-ös Yamaha Majestyt, de nem sokáig dolgoztunk együtt, mert közben munkahelyet váltottam, és egy olyan étteremhez kerültem ahol céges motorok vannak, úgyhogy megváltam a robogótól.
Közben a régi BMX-es múltamból kifolyólag, mindig is vonzott az endurozás és a krosszmotorok, úgyhogy vettem egy AJP Pr4 200 cm3-es endurot is, amivel levezetem a feszültséget a krosszpályán.
Kicsivel több, mint két év után már kezdtem unni a chopperezést, elkezdtem nézelődni, hogy milyen motort vegyek, ami kicsit sportosabb, és leér a lábam. Elég nehéz döntés volt, egyrészt azért, mert a Virgács nagyon a szívemhez nőtt ez a két év alatt, másrészt pedig 152 cm vagyok, és nagyon nehéz olyan motort találni, amiről mind a két lábam leér a földig.
Na és persze Yamaha fanatikus lettem, úgyhogy még jobban szűkült a kör.
Így akadtam rá a jelenlegi motoromra, ami egy Yamaha XJ6 Diversion F, egy 600-as fullidomos túrasport moci. Egyelőre nagyon élvezem a chopperem után, úgyhogy úgy néz ki, egy darabig marad. Ezzel csinálom a korlátlan jogsit.
Szóval szegény anyukám retteghet miattam. Volt már néhány esésem, kétszer el is ütöttek, de ez sajnos benne van a pakliban, akármennyire is figyelek.
Összességében ennyit mondanék: Nekem az életem, a hobbim, és a munkám a motorozás! Hajrá csajok!
