Covidmentes motoros buli Faaker Seen: 24. European Bike Week 2022
Kintlérünk alatt sok hofitársunkkal találkoztunk, és a találkák legjobb helyszíne a magyar sátrak voltak. Kettő ilyen is volt. Az egyikben a soproni Harley-Davidson kereskedés a nyíregyházi Harley-Davidson kereskedéssel együtt állított ki, a másik pedig természetesen a Budapesti csapat volt. Míg előbbiek ruhák és egyéb motoros cuccok széles tárházát kínálták a sátorban, utóbbiak a 2023-as 120 éves évforduló programjait népszerűsítették egész héten. Azt hiszem, elég nagy banzáj lesz!
Ahhoz, hogy a biker életérzés teljes legyen, erre a hétre a tó körüli utat egyirányúsítják, és biztonsági őrök ellenőrzik, hogy csak olyan autók mehessenek be, akiknek valóban ott van dolguk. Ilyenek az ott lakók természetesen, valamint az áruszállítók és a taxisok is. Azt, hogy a motorosoknak az esti buli után ne kelljen becsiccsentve motorra ülni, úgy oldják meg, hogy úgynevezett suttle buszok járnak körbe a tó körül.
De persze a buli nem csak az esti italozásból áll. A gyönyörű tájat vezetett túrákon és magánúton is be lehet járni. Ehhez ötleteket találunk az esemény honlapján is. A cél pedig nem korlátozódik az osztrák Alpokra, hiszen Olaszország és Szlovénia is nagyon közel van. Egy-egy napon bemotorozhatjuk a Júliai Alpokat vagy elugorhatunk Udinébe is egy pizzára. Aki pedig autóval érkezne, az a helyszínen motort is tud bérelni.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Érkezésünk másnapján elmotoroztunk a közeli Veldenbe, a Wörther tó partjára. Ebben a városban van a híres kaszinó, ahol ezúttal Fred Kodlin gyönyörű, épített baggerjei voltak kiállítva, és egy külön teremben az Indián Motorcycles dörgölte a látogatók orra alá, hogy ők bizony nem a latyakban és sárban mutogatják a motorjaikat, hanem egy ilyen puccos szalonban.
A kaszinó miatt ebben a városban igen tehetős bikerek gyűlnek össze, ami persze az átlagéletkoron is visszaköszön. A bárok teraszán nézelődő közönség inkább hasonlított egy nyugdíjas otthon kertjére, mint egy motoros találkozóra. Azért persze látszott rajtuk is, hogy bikerek voltak egykor…
Csütörtök délelőtt esett az eső, így csak délután mentünk két kört a tó körül… vásároltunk a Billában, majd meglátogattuk a Baggerbuilder stábját a tóparti házikójukban, ahol épp gulyás-partyt tartottak. Itt beszélgettem Kikivel, a német tulajdonos, Thomas feleségével is a motorjáról, amiről videó is készült (csak még nem mertm feltenni, mert még sosem készítettem interjút angolul).
Péntekre megérkezett az özönvíz, így egész nap a szálláson kuksoltunk és filmeket néztünk és beszélgettünk. Még jó, hogy egyesek ilyen felkészütek, hogy mindenféle kütyüt is hoztak. Már sötét volt, mire elállt az eső, de nekem akkor már nem volt bugi a lábamban. Nem úgy Stefinek és Tamásnak, akik legyalogoltak az erdőn át a buliba, majd jóval később vissza is találtak.
Mivel akartunk itthon még egy pihenőnapot nagy túra után, szombat eggel indultunk haza. Ezzel lemaradtunk ugyan a szombati nagy felvonulásról, de hogy őszinte legyek nem bántam. Ahogy közeledett a hétvége, úgy tűnt, hogy a motorosok egyre bénábbak. Egyikünk egy kereszteződésben előttünk borult fel álló helyzetből az utasával, és a nő még akkor sem akart leszállni, amikor hárman rohantak oda, hogy felállítsák a motort. Szóval ha egyszer ott maradnék szombatra, kizárólag csak nézőként vennék részt a felvonuláson.
Indulás előtt még bepakoltuk a buszba a nyíregyházi árukészletet, elbúcsúztunk Moncsitól, Andreastól és Big Alextől is – aki állítólag Ausztria legmagasabb embere a maga 221 cm-ével – és útjára engedtük Krisztiánt a Sprinterrel. Mi hárman (Stefi a Road Kinggel, Tamás a CVO blokos Street Glide ST-vel és én a Street Glide-dal) nem vettük túl sietősre a dolgot. Persze izgultunk, hogy hazafele esni fog, de végülis szerencsénk volt. Csak Szombathely után ért utol minket egy nagy felhő az égi áldással.
De végülis hazafelé jobb elázni, mintha már úgy érkeztünk volna oda.
Nekem 737 mérföld, vagyis 1180 kilométer volt a teljes táv. Tamásnak Budapesstől még 200 Nyíregyháza, szóval ő 1600 km-t motorozott összesen. Mondjuk könnyű egy ilyen kényelmes gépen: 150 km/óra, tempomat és jöhet eső, jöhet sár…