CsajokKiemeltMotoros csajok

Angéla: egyre inkább saját motort szerettem volna

Vagerné Kovács angéla motoros csaj

Első motoros kalandom az volt, mikor 14 évesen a barátnőmmel elvittük egy körre bátyja 350-es, mustársárga, vitatható műszaki állapotú Jawa-ját, természetesen jogosítvány és minden védőfelszerelés nélkül.

Tököl központjában nagyobb közönség előtt sikerült a motort lefullasztani, majd az óvatlanul rossz helyre tett bokámnak dönteni a kipufogót. Olyan emléket hagyott, ami 35 év múlva is látszik.

Második nekifutásra húszévesen hosszabb rábeszélés után:

„- Márpedig én NEM tudok robogót vezetni!
– Ha meg sem próbálod… Biciklizni is tudsz, nem? Itt még tekerni sem kell.
– Jó nekem a hátsó ülés is!
– Ugyan már, ne legyél nyúl, nézd, a Móni is rá mer ülni!”

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik.
Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé!
Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.
5 lépés a motorozás felé ingyenes e-book

…motorra, azaz egy rozoga robogóra ültem Korfu csodaszép, napfényes szigetén, majd az első átrobogózott nap és ropogósra sült váll után begyűjtöttem a gratulációkat.

Másnap önbizalomtól telve nagy lendülettel elcsúsztam a második kanyarban és rövidnadrágban, pólóban szép hosszan feltöröltem az aszfaltot. Néhány zúzódással megúsztam, a motor is túlélte, de a nyaralás hátra lévő részében maradtam a hátsó ülés „biztonságában” a srác mögött, aki akkor vezetett életében először motort, igaz, nálam sokkal tehetségesebben.

Egy még hosszabb szünet következett motoros pályafutásomban, úgy 18 év. Mikor férjemet megismertem, épp nem volt motorja. Ez nála rendkívüli és igencsak nehezen viselhető állapotot jelentett. Miután én nem zárkóztam el attól, hogy együtt motorozzunk – ekkor és még sok éven keresztül csak utasként tudott engem elképzelni – hirtelen felindulásból vett egy Suzuki Bandit 1200-est, és felültetett maga mögé. (Szerintem kíváncsi volt, mennyire tűröm jól a stílusát.)

A legnépszerűbb női motorkerékpárok

Az Üllői úton lámpától lámpáig egykerekezett, miközben szorosan és kicsit kétségbeesetten kapaszkodtam a derekába. Nem visítottam, nem ütöttem a hátát, így megmaradhattam állandó utasnak.

Sokat túráztunk és egyre inkább saját motort szerettem volna. Először a férjem városi rohangálós Yamaha Jog-ját használtam. Mivel nem vagyok apró termetű, úgy néztem ki rajta, mint majom a köszörűkövön. Ezt férjem is látta, így a negyvenedik szülinapomra meglepett egy Malaguti Madisonnal (1. kép). Imádtam! Évekig jártam vele a városban, majd új munkahelyem lett, kocsira váltottam, így eladtuk.

Közben elkezdtem az A kategóriás jogsit férjem cinikus megjegyzéseitől kísérve. Sajnos nem a megfelelő iskolát választottam (az a motor, ott a pálya, gyakorolj), valamint érdekes módon férjem mindig a motoros óráim idejére szervezett programokat, így feladtam.

Legkisebb lányom már egész pici korában eldöntötte, hogy motorozni fog és tavaly, 18 évesen megszerezte az A2 jogsit. Ezen fellelkesülve (ha neki lehet, akkor nekem is), újra belevágtam titokban. Naivan úgy képzeltem, hogy majd jól megcsinálom a jogsit és büszkén párom orra alá dörgölöm, hogy látod, nem is vagyok öreg hozzá és igenis képes vagyok rá és ügyes, okos és kitartó vagyok.

Mondanom sem kell, lebuktam. Ő meg két hétig még beszélni is alig volt hajlandó velem. Utána belenyugodott, hogy motoros csaj lesz a felesége és támogatott még a motorválasztásban is, de idáig rögös volt az út.

Ezúttal körültekintőbben választottam iskolát, a safetys srácok kitartó oktatásával sikerült az A kategóriás jogsi első nekifutásra.

Férjem egyik nem teljesen józan pillanatában azt mondta, hogy ha meglesz a jogsim, akkor majd felül mögém. Harsányan kiröhögtük, mert évtizedekkel ezelőtt ült egyik barátja mögött és a hátsó ülésen rettegett, pedig a srác kifejezettten nyugisan, kiegyensúlyozottan vezet.

Következő könnyelmű mondata az volt, hogy ha majd lesz kellő rutinom (azaz annyi, amit ő is elismer) és elég jól vezetek, akkor kipróbálhatom majd a Triumphot. Szóval évtizedek kérdése és erre is sor kerülhet.

Most már csak a szép időt várom, hogy minél többet kanyaroghassak a szép fekete Kawasaki Versysommal.

Irj cikket a Csajok a motoron oldalra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük