Végeredmény: ötödik
Sajnos még nincs női versenyző a magyar supermoto mezőnyben. Nektek lenne kedvetek kipróbálni ezt a sportot?
Egy 2005-ös egyéni supermoto és superquad Európa-bajnoki forduló megrendezése után 2006-ban Bulgária rögtön a supermoto csapat EB-vel tért vissza a motoros köztudatba. Az évente egyalkalmas esemény jelentőségét számunkra mégis az növelte legjobban, hogy több év kihagyás után Magyarország is képviseltette magát az összecsapáson.
A nagyreményű csapatunk tagjai Papp József (S1, KTM), Tóth Ádám (S2, Suzuki) és Lánczi Sándor (Open, Yamaha) voltak. Végeredmény: ahol csak számított ott ötödik. A bulgár rendezői gárda erősen „gyorsaságis” beállítottságú, így a Pleven melletti repülőtéren kialakított pálya is csak az off-roadnak és a három ugratónak köszönhetően vált supermotóssá.
A nagyobb problémát tavaly mégis a helyszín megközelíthetősége okozta, mivel az autópályáról letérve semmi sem utal a (még aktív) katonai reptér hollétére – volt ez egy évvel korábban. Mostanra már a Bulgár Motorsport Szövetség elnöke, Bogdan Nikolov hathatós közbenjárásának köszönhetően egész Bulgária területén összesen 250 autópálya szintű (kék-fehér) útjelző tábla mutatja a helyes irányt és a hátralévő távolságot „Pleven Grand Prix Supermoto” felé.
A békés péntek délutáni versenyzői táborozást egy aprócska közjáték zavarta meg, amikor is a szalmabálákat hurcolászó teherautó sofőrje egy rajtpróba közbeiktatásával gondolta megközelíteni a pálya túlsó végét. A rajtrács mögül nekilendülve néhány gyors váltás után félelmetes motorzajjal szakította át a rajtvonalat, meg fölötte a rajtvonal két szélén álló, 4 méter magas vasállványokat kifeszítő drótkötelet, amitől a rajtlámpát és némi hangosító felszerelést tartó oszlopok úgy csuklottak össze mögötte, mint egy kártyavár, egyenesen rá a fő bolgár élversenyző frissen beszerzett sportkocsijára – ohne casco, totálkár. Ekkor jött rá a sofőr, hogy talán nem bíztató jellegű volt az üvöltés és hadonászás a „rajt” közben, és esetleg agyon is csapják őt az illetékesek, ha nem menekült volna időben a plató alá.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A nyolc nemzet kilenc csapata (két bolgár, cseh, észt, görög, magyar, román, szlovén, török) a szombat délelőtti szabadedzésen még élvezhette a terepszakasz akadályait, majd az ebédszünetben ránk rontó vihar gyorsan törölte is azt a 300 métert a nyomvonalból, meg okozott egy röpke órás csúszást az időtervben – többek között az ismét felborult vasállványok helyreállítása miatt. A mért edzésre való tekintettel tehát a kategóriánkénti kvalifikációs futamok is off-road nélkül zajlottak.
Ez szerencsére mégsem csökkentett esélyeinken, noha a crossos múltú Tóth Ádám és Lánczi Sándor miatt inkább úgy terveztük, hogy „majd porban-sárban-levegőben nyerünk”, a jó rajt, a kitartás és a többiek kiesése után Papp Józsival együtt mindhárom magyar az 5. helyre minősítette magát, ami aztán a vasárnapi futamokon a 8-10. rajthelyet jelentette.
Vasárnap délelőtt zajlottak a bemelegítések az éjszakai eső dacára használható állapotba kerülő off-roadon is. Mivel az összevont mezőny létszáma még mindig nem érte el a 30-at, ezért egyszerre mindenkinek. Ez jó volt, mert mindenfelé akadtak motorok a hosszú pályán, de mégsem volt jó, mert a teljes erőösszevetés hirtelen picit letörte a magyarok lelkesedését.
