fbpx

Szép hazámból szép hazámba

Öt nap barangolás Erdélyben.

Az idei szeszélyes időjárás alaposan feladta a leckét, amikor a nyaralást tervezgettük. Az eredeti tervek között szerepelt egy horvát nyaralás, vagy esetleg egy kis Balaton. Augusztus vége azonban egyre közeledett, az időjárás pedig egyre szélsőségesebbé vált, nekünk pedig még mindig nem volt konkrét tervünk.

Ekkortájt járt egy TDM-es ismerősünk a feleségével a Transzfogaras-hágón. Mivel még nem nagyon hallottunk róla ezelőtt, gyorsan kigugliztuk, merre is jártak Zoliék. A neten megtalálható képek és különböző túraleírások hamar beindították a fantáziánk és a nyálműködésünk, így hirtelen ötlettől felindulva kitaláltuk, hogy ide megyünk idén „nyaralni”.

Egyedül nem volt sok kedvünk nekiindulni a közel 2000 kilométeresre tervezett túrának, ezért Ádám a TDM fórumon keresett, és talált is útitársat Zsolti és az ő 850-es TDM-e személyében. Ezután elkezdődhetett a szervezés, a megnézendő helyek összeírása, az útvonal megtervezése és a szálláshelyek kiválasztása, lefoglalása. Eleinte három dolgot tudtunk biztosan az útvonalból, a hágót, Torockót és a Tordai-hasadékot mindenképpen szerettük volna megnézni. Ehhez jött még Zsolti javaslata, hogy ha már arrafelé megyünk, nézzük meg Drakula várát is, így az útvonalat és a programot ezen elvárások alapján tervezgettük. Abban már a kezdetekkor biztosak voltunk, hogy a hágó bejárása egész napos, kimerítő program lesz, ezért igyekeztem a hágó környékén szállást keresni, így esett a választásom Nagyszeben városára, ahol végül 3 éjszakát töltöttünk el egy kis városszéli motelben.

Az első, keddi nap volt a túra kilométerben leghosszabb napja, mi körülbelül 520 kilométert tettünk meg Miskolctól Nagyszebenig. Mivel Zsolti Níregyházán lakik, vele Debrecenben találkoztunk, innen pedig Ártánd felé vettük az irányt. Az 1-es főúton haladtunk végig egészen Nagyszebenig (román nevén Sibiu). Nagyvárad (Oradea) és Kolozsvár (Cluj Napoca) mellett az elkerülőn haladtunk, ami utólag rossz választásnak bizonyult a rossz minőségű út és a nagy kamionforgalom miatt. Kolozsvártól Tordáig a vállalkozó szelleműek már autópályán is eljuthatnak, egyelőre a 42 kilométernyi pályaszakasz ingyenes. Torda (Turda) után Gyulafehérvárt (Alba Iulia), majd Sebes városát érintettük. Előbbinek szintén van elkerülője, ami lényegesen haladósabb, mint a két korábban említett nagyváros esetében. Sebestől Nagyszeben már tényleg nincs messze, mindössze 50 kilométer választott el minket a jól megérdemelt pihenéstől, amikor a várost elhagyva megállásra kényszerültünk egy baleset miatt.

Szerettünk volna még sötétedés előtt a szállásra érni, de körülbelül 30-40 percet álltunk, mire megindult a sor, és ránk is esteledett. A baleset egyébként egy BMW és Mercedes frontális randevúja volt, aminek az élénk forgalmat pedig perceken belül sikerült teljesen megbénítania. A nagyszebeni szállás megtalálása okozott némi fejtörést, a románok és az IGO viszonya nem a legjobb, némi keresgélés után azért sikerült megtalálni a motelt, és elfoglalni a szobáinkat, román idő szerint így is este 10 felé járt már az idő. Másnapra terveztük a hágót és Törcsváron (Bran) Drakula várának megnézését.Az első nap képei

Szerda reggel meleg, napfényes időre ébredtünk, reggeli után pedig el is indultunk. Először tankolni mentünk, majd a 7-es úton Fogaras (Fagaras) városa felé vettük az irányt. A főút kelet felé halad, bal kéz felől az Olt kísér minket, jobbra nézve pedig már látható a Kárpátok vonulata. Az utolsó település, amin az 1-es úton átmegyünk Scoreiu. A hágóra a 7C jelzésű út visz tovább, erre Scoreiu után nem sokkal, jobb kéz felé, a tábla szerint kell letérni. A 7C eleje még sík terepen kúszik be a völgybe, majd az utolsó települést elhagyva megkezdődik a várva várt, fenyvesben kanyargó út, melyen a látványosabb helyeken pihenőket alakítottak ki, ahol 3-4 autó kényelmesen elfér. Itt általában van egy kis irtás az erdőben, hogy az utazó zavartalanul gyönyörködhessen a tájban, az elé táruló mélységben.

Már nem kellett sokat felfelé mennünk ahhoz, hogy elfogyjanak az út mellől a fák, és a szemünk elé táruljon a hágó egyik leglátványosabb része, a gleccservölgy, és annak hajtűkanyarjai. A sziklacsúcsok, zöld hegyoldalak és elő-elő bukkanó hegyi patakok látványa szemet gyönyörködtető, az ember csak kapkodja a fejét, és megpróbálja befogadni az elé táruló látványt. Szerencsére hétköznap lévén gyér forgalomban, a saját tempónkban haladtunk felfelé, egészen a megyehatárt is jelentő alagútig, ami Brassó megyéből Arges megyébe, a Fogaras északi oldaláról a délire vitt minket át. Az alagút előtt bazársor és parkoló található, ahol frissen sült ételt is vásárolhatunk, mi azonban úgy döntöttünk, inkább maradunk az étteremnél, és a másik oldalon ebédelünk majd. A túloldalra már kevesebben jöttek át, ez azonban nem azt jelenti, hogy kevésbé lenne látványos, sőt, a táj itt valamivel változatosabb, az út mentén nem csak patakok, vízesések is zubognak.

NaNa

NaNa

Motoros újságírói pályafutásomat 1995-ben kezdtem gyakornokként a Born to be Wild Motoros Magazin szerkesztőségében. 2000-ben államvizsgáztam a JATE Budapest Média Intézetében Kommunikáció és PR szakon, diplomamunkámat a Magyarországon kapható motorkerékpármárkák image és a vásárlói attitűdök címmel írtam. 2006-ban alapítottam meg a Csajokamotoron.hu oldalt. További info itt

0 0 szavazás
A cikk értékelése
Feliratkozás
Értesítés
guest
0 hozzászólás
Inline visszajelzések
Összes hozzászólás
0
Kíváncsiak vagyunk a véleményedre. Szólj hozzá!x
()
x