Ördögfióka a városban – Yamaha XSR700 2016 teszt
Sikerült majdnem 5 napot együtt tölteni – ebből kettő esőkerülős inkább – és egészen összebarátkoztunk. A nyáreleji dinamikusabb városi csapatásokra ez a kis ördögfióka igazán alkalmas.
Még egy utast is sikerült elcsípni, bár valószínűleg viccesen néztünk ki, mert Honorius elég magas, jó hosszú lábakon él és konkrétan a térdei extra karfaként funkcionáltak. Kicsit úgy éreztem, ezt a vasat a csíkszeműek a maguk élvezetére rakták össze, annyira karakteres és íze van a vele való motorozásnak. Olyan mint egy kis sárga punk ördög, szerintem a tekintete is ördögfiókás.
Ráülve a jószágra
Rögtön szembeötlő a széles, általam bringakormánynak csúfolt magas kormány, viszont ez volt az első olyan motor, ahol ez nem zavaró volt, hanem élvezetessé tette a gurulást! A széles kormány azokon a vasakon, ahol eddig találkoztam vele, valahogy nem volt komfortos. Itt viszont a járgányon a helyén volt, kellemes magasságban, kényelmesen funkcionált, és a harapós dinamikához könnyű fordulékonyságot adott.
Az üléspozíció a magam 165 centijéhez maximálisan komfortos volt, a comb vízszintesen, a sípcsont arra merőleges, éppen komfortban lévő váltó és hátsó fék, nincs feszülő lábfej. A motor Honorius szerint 180 centis testmagasságig kényelmes, ő már kicsinek találta, és láthatóan össze volt hajtogatva a vason amikor elöl ült. Mondjuk ki, neki láthatóan kicsi volt a motor. A magamfajtáknak viszont tök jó.
Nézzük a formákat!
Erőteljes caferacer/retro dizájn, a tank valami érdekes kis szerkezet, nekem a gömbölyűen is szögletes formája tetszett, még a csíkos fényezése is. A 10 literes tárhely benne viszont vérszegény, de kávézótól kávézóig végül is elég. Az első kerék sárvédőjén és a gyújtás mellett van egy nagyon pofás kis matt-alu dekor rátét, azt a stílust szerintem simán lehetne vinni tovább a vason és szépen eldugdosni vele a randa fehér műanyag féktartályt.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Honorius szerint a kipufogó leömlő része is elviselné ott a díszítést, a kidolgozás neki ott félbemaradottnak tűnt. Engem annyira az a rész nem zavart, nekem szépek a meztelen vasak, inkább attól áll fel a hátamon a szőr, amikor kilóg az aksi, a féktartály és egyéb műanyag dolgok. Pláne, ha különösen elütő színűek, de a pucér vas ellen nincs kifogásom.
A műszerfala szerintem halál poén, klassz elrendezés! Honorius is kedvelte, minden van rajta, fordulatszámmérő, mutatja melyik sebességben van, kilométeróra, és körbe a peremében az index, egyéb világítós funkciók egy klassz kis kör formába integrálva a tokozásban. Nekem nagyon szimpatikus volt ez az elrendezés, különösen, hogy a ledes féklámpa hasonló formájában visszaköszön.
Kicsit megkaffogtam még a hátsó indexeket (szerintem az ott túl nagy és nem oda való forma), de végül is arra jutottunk, hogy mivel nincsen hátsó sárvédő, a motor végét húzták le jobban, hogy ne csapja rommá magát az ember a saját esőlevével.
A tükör ultszuperszélesenmindentjólbelátó, nagyon frankón el van találva és könnyen állítható, nem is rezeg. A kipufogó rövidke formája valami fura egy izé, de összhatásában végül is szerintem elfér. Honorius szerint fura, mondhatni enyhén randa, a leömlők összeillesztésénél olyan, mintha félkész lenne, oda kívánta az ő szeme a szép matt-alu takarást. A szépen kiégett leömlőket viszont mindketten díjaztuk.
