Csilla-Motorilla Motorozni kezd
Az elméleti vizsga elsőre sikerült, utána mehettem a motoros gyakorlati oktatásra.
Az első motorra ülésem a Budaörsi Virágpiacon történt meg a standok között tavaly szeptember 5-én. Gáz volt. 125 köbcenti, de úgy éreztem, képtelenség egyensúlyban tartani! Úristen, minek jelentkeztem én nagy A-ra?? Ha belegondoltam, hogy 750-essel kell vizsgáznom, hát egy másodpercig sem gondoltam, hogy valaha is menni fog. Ez nem egy bicikli, nehéz, és megy magától! Na nem magától, csak ha húzom gázt, de hogy lehet annyi mindenre figyelni?
1-es sebesség, ha kiengedtem a kuplungot, elindult a motor, amitől aztán jól megijedtem, behúztam féket, a kuplung nélkül persze, mire lefulladt, és hát nem állt meg a saját két kerekén! Azért nem borultam fel, mégis csak vannak lábaim, amiket le lehetett tenni, hogy ne dőljek el, de nem volt egyszerű. Az első öt percben folyt rólam a víz.
A hivatalos oktatóról annyit, hogy jó fej volt, és szimpatikus, de hogy oktatásnak nem lehet nevezni, amit csinált, az biztos.
Viszont: a kötelező tanfolyammal párhuzamosan, elmentem a Honda Safety-Hungary bevető tréningjére, ami pont az olyan gyógyegereknek való, amilyen én voltam. Viccet félre téve, olyanoknak szól, akik még soha nem ültek motoron, vagy legalábbis váltós motort nem vezettek még soha. Tökéletes arra, hogy valaki dönteni tudjon, tényleg bejön-e neki a motorozás, vagy az derül ki, hogy nulla egyensúly érzéke van, fél, túl nehéznek találja a gépet, túl komplikáltnak a kezelőszervek összehangolását, vagy csak túl kényelmetlennek azt, hogy beöltözve bizony elég melege tud lenni az embernek, vagy éppen szétfagy, ha olyan az idő. Mert tökéletes klíma a motorozáshoz ritkán van.
Na itt aztán az alapoktól kezdtek mindent. Még felszereléssel sem kellett (volna) készülni, mert a sisaktól a protektorokon át a motorig mindent adnak. Én ekkor már bevásároltam, mert a másik tanfolyamra kellett, de nem vittem túlzásba. Egyedül a bukósisakot választottam ki kellő körültekintéssel (Nolan N86), minden egyebet úgy szereztem be, hogy úgyis veszek majd jobbat, ha lesz saját motorom.
Az alapokat pedig szó szerint értem. Először elmélet, onnantól kezdve, hogy miért kell védő felszerelésben motorozni, mi alapján válasszuk ki ezeket, odáig, hogy mi micsoda a motoron, és hogy az olaj betöltő nyílás kupakján a felirat nem 71O, hanem OIL. Hihi. Aztán pedig motortologatás, csak hogy érezzük, ez nem egy bicikli, elindulás, megállás, stb. Az itt megtanultakat gyakoroltam a vizsgához kötelező tanfolyamon.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Az instruktorok vérprofik, nem csak a motorokhoz értenek, hanem az emberekhez is, az oktatásuk mögött komoly koncepció van, és minden, amit tanítanak, életmentő lehet. Az elégedettségemet mi sem bizonyítja jobban, hogy tavaly szeptember óta hét tréningen voltam náluk, a velük kialakult jó kapcsolatot pedig az, hogy a május 8-án átvett első motoromat másnap elvittem megmutatni nekik.
Visszatérve a jogsi megszerzéshez, a rutin vizsga csak második nekifutásra sikerült. Rengeteget gyakoroltam egyre nagyobb motorokkal, volt sok bójadöntögetés persze, de végül jól ment minden. Az órákon. A vizsgán rögtön az első kör első bójáját feldöntöttem, ami bukás. Szörnyen izgultam, és persze ez lett a vége. Másodszorra aztán sikerült. Akkor volt lehetőség még a vizsgabiztos érkezése előtt menni egy-két kört a rutinpályán, ami sokat segített.
Az első forgalmi gyakorlat előtt volt bennem némi drukk, leginkább amiatt, hogy ha meg kell állni valahol, én tuti lefulladok a motorral, és majd ott fogok kínlódni az elindulással az összes zöldre váltott lámpánál. De nem volt semmi gond, és november 8-án a vizsga is sikerült.
Jött a tél, majd a tavasz, amikor már döntenem kellett motorvásárlás ügyben. Milyen motort vegyek? Mekkorát? Használtat vagy újat? Sokat beszélgettem erről a Safety-Hungary-s fiúkkal és motoros barátaimmal. Naná, hogy mindenki mást javasolt! De mindenkinek igaza is volt különböző szempontokból.
Nagyon hajlottam arra, hogy Hondát vegyek, aminek nyilvánvalóan a hondás tanfolyam az oka. Nem azért, mert az ottani oktatók rábeszéltek, hanem mert ilyen motorokon ültem a legtöbbet, szimpatikus volt a cég elkötelezettsége a motorosok szakszerű oktatásában, és valamiféle kötődés alakult ki bennem. Na meg az, hogy egyáltalán nem értek a motorokhoz, és ha ezek már beváltak nálam, akkor miért ne vehetnék ilyet?
A barátom kezdő motornak 250-est javasolt (biztonsági okokból), az oktatók, ismerve a motoros „tudásomat”, és azt, hogy milyen célra (munkába járás, túrázás) szeretném a motort használni, 5-600 köbcentist, mert egy szezon után úgyis megbánnám, hogy nem vettem nagyobbat (most már hozzá tudom tenni, igazuk volt).
Itt az döntött, hogy az egyik tanfolyamon részt vevő társamnak volt egy 250-es motorja – mit ad Isten, Honda volt, és nagyon szép -, amit ki is próbáltam, de már akkor úgy éreztem, nekem az kicsi. Oké, nagyobb kell, de használt vagy új? Nézegettem mindenféle használt motor hirdetést, két keresési szempont volt csak biztos: 500-750 cm3 között legyen, és legyen benne ABS.
