Mizsei Viktória: senki meg nem állíthatott
Kezdhetném azzal, hogy kiskorom óta szeretem a motorokat, és alkatrészekkel játszottam babák helyett, de nem így van.
Sok-sok évig nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget a vasaknak. Gurulnak, van két kerekük, hurrá. Anyai részről megvolt a szerelem (bár csak távolról), rám akkoriban még nem ragadt. Így gondolkodtam egészen addig, amíg meg nem ismertem a páromat egy hűvös januári napon. Tudtam, hogy van több motorja, de nagyon örültem az autónak is – első pár találkozónkra még azzal jött.
Aztán ahogy egyre mélyült a kapcsolat, úgy mentem egy nap fel hozzá – akkoriban már február végét írtunk, kezdett jó idő lenni. Megfogta a kezem és magával vitt a lakás pincéjébe, egy eldugott zugba, belém pedig ott csapott a villám.
Két gyönyörűséges Moto Guzzi pislogott rám – kicsit porosan, de nem kevésbé méltóságosan. Egy kisebb 750-es Breva, és a nagytesó, az 1200-es sport, mindkettő tűzpiros.
Hallom a mosolygós kérdést: „Megyünk egy kört valamelyikkel? Van fent felszerelés neked is.” Igeeeen – bólogattam nagyokat, tejbe tök-módra vigyorogva. Uzsgyi, fel a női bukó- kabát-kesztyű, meg két nadrág (hűvös volt még), nagyobb Guzzi kitolva.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
És az a kilométer, amit megtettünk a kerületben, eldöntötte további kapcsolatomat ezekkel a csodákkal. Ahová csak tudtunk, motorral mentünk, ha délután nem volt program, kértem, hogy legalább guruljunk egy kicsit. Mindegy hova, felőlem a sarki közértbe is mehetünk, csak motorozzunk.
Áprilisban megtört a sor egy balesettel, ami pár hónapra mindkettőnket eltávolított az utakról; szerencsére azóta újra nyeregben vagyunk, az összetört vas is többé-kevésbé javítva van.
Nyáron még a munka mellett is maradt szabadidőm, így fészkelte be magát a gondolat a fejembe, hogy jó dolog a hátsó ülés, de szeretném kipróbálni, milyen, amikor én vezetek, csak én, és nem más. Nagy családi ellenzések követték az ötletet, „veszélyes”, „először B-re kellene”, de nem érdekelt.
Párom mellettem, onnantól pedig senki meg nem állíthatott – még azon a héten saját költségen beiratoztam egy ajánlott iskolába. Két hét alatt meglett a KRESZ-vizsgám, szerencsére elsőre, így nemsokára mehettem életem első rutin órájára.
Shylet profilja
Nem említettem, de sajnos nem vagyok az A-hoz elég idős a magam 18 évével, így maradt a korlátozott, de még ennek is nagyon örülök, el kell kezdeni valahol. Csodás, bár kicsit szokatlan és félelmetes érzés volt a motor súlya alattam, kétszer is meggondolom, hogy szeleburdi módon bánjak vele.
Egyelőre csak a rutinpályán körözgetek, remélem, hamarosan az utakra is kiszabadulhatok, és még az idén meglesz az áhított jogosítvány. Onnantól már csak a kinézett Honda VTR 250-est kell összehozni – kezdésnek bőven elég lesz!
Köszönöm, hogy létrejött ez az oldal, nem hiszem, hogy a párom és a CSAM nélkül bele mertem volna fogni, hogy én is vezethessek : )
