A radarozás semmivel nem csökkenti a balesetek számát
A rendőrség hivatkozási alapja az újabb és újabb sebességmérő berendezések beszerzésére a közlekedésbiztonság növelése. Itt a bizonyíték, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Ez is egy olyan dolog, amit automatikusan elhiszünk, csak mert nap mint nap ezt halljuk a médiában. Persze, hiszen hivatkozási alapként kell valamit mondani, miért telepítenek az adófizetők pénzén újabb és újabb sebességmérő berendezéseket. Közben a saját szemünkkel pedig azt látjuk, hogy nem a valós baleseti gócpontokban állnak a mérőautók, hanem a jó bevétellel kecsegtető helyeken. Vagyis az igazi cél az adófizetők további pénzének az elvétele…
Na de ez megint csak egy fikció. Azonban áll a mi rendelkezésünkre olyan tanulmány is, amely feketén-fehéren, a puszta számok (statisztikai adatok) segítségével bizonyítani is tudja ugyanezt. Azzal már nehezebb vitatkozni. David Finney angol közlekedésbiztonsági kutató ugyanis kielemezte a telepített kamerák, illetve a traffipaxos autók által gyakran látogatott helyek baleseti statisztikáit a mérőműszerek megjelenése előtt és után. Nézzük, mit mutatnak azok a bizonyos számok!
A grafikon közepén látható piros oszlop mutatja azt a hónapot, amikor a radart telepítették. A megelőző oszlopok a felszerelés előtti, az utána levők pedig az azt követő 24-24 hónap során bekövetkezett balesetek számát ábrázolják. Mivel az ábra összesen négy év adatait öleli fel, vízszintes vonalakkal ábrázolja az évenkénti átlagot is.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A felszerelést megelőző évben csökkenést látunk a korábbihoz képest (egész jelentőset), majd egy újabb (egészen minimális) visszaesés jön a telepítést követően. Azután viszont ismét növekedtek a balesetek. Az eredmény: a kettőnek szikrányi köze nincs egymáshoz. No de a szakember nem csupán ebből az egy szempontból vizsgálódott.
A második ábrán évről évre láthatjuk a bekövetkezett balesetek darabszámát: az oszlopok folyamatosan hullámoznak a 6-9’000 ütközés/év határok között. A piros vonal szemlélteti, hogy az adott évben mennyi új fix radart telepítettet a hatóságok – a csúcs még az ezredforduló előtt volt közel ötven darabbal! -, a kék pedig az üzembe állított új mobil sebességmérő műszereket mutatja – itt a negyvenet súrolta a maximum 2008-ban. A kettő összefüggése szintén nem nevezhető meghatározónak.
A vizsgálat teljes anyaga az angolul értők számára elérhető interneten. A lényeg azonban a fent leírtakban van: a sebességmérő berendezések beszerzése a hatóságok számára (a mi pénzünkből) remek bevételi forrást teremt a költségvetésnek. Kevesebb baleset azonban nem lesz tőle.
Olvasd az eredeti oldalon
