Megatron felcukkolva: Yamaha MT09 2017 teszt
Belsőségek:
Hát ez beteg. Ez egy állat. Ez… ez nem noooormáliiiis, ez úgy megy! De marhajóóóóóó! Szóval igen harapósan ugrál a Megatron, és három fokozatban is tudja: A-ban a vangázkapaszkodj és nincsgázkapaszkodj ultraelmebetegeknek, B-ben a halaggyonmááááavilág idegtépően ugrékony, alapállapotban még lehet vele városban talán közlekedni a fentebb említett diszkréten nevelős módon. Szóval a japó mérnökök belerakták a maguk kis távirányítású orgazmusgenerátorukat…
Ahogy ráülsz, szerintem a Megatron fuguból szerzett alattomos mérge is átszivárog és azonnal hatni kezd az agyra: kihozza belőled az úti vadállatot, akkor is ha igen jól szocializált, békés-nyugodt motortesztelő vagy, és jól jön a kipörgésgátló, ABS és egyéb bolondbiztosítékok, mert a jakuzák mindent kézben tartanak ugyebár. Szóval betegesen dinamikusan szedegeti a kerekeit, és erkölcstelenül, de mocskosul illegális tempón veszed észre magad állandóan, ha rajta ülsz. Ennyit a gyorsulási versenyekről.
Fék: marhajó, elöl határozottan harapós a teljesítményhez, hátul egy kicsit finomabb.
Gáz: mindenütt megy mint a sakál, alul-felül, nincs játék, megyünk és kész ha húzod.
Futómű: az eleje marhajó feszes, a hátulja is jó egyenletesen sima úton, viszont a másod és harmadrendű utakon a hátulja egy kicsit lágy és ott néhol zavaró, amikor a csuklód és a segged különböző fázisban rázkódik. Állítható egyébként és biztos húzható még, lehet nem voltam elég nehéz rajta.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A motor hegymenetben már nem olyan vadállatosan elmebeteg (azé nincs panasz!), de leginkább a síkvidéki motorozásban mutatja meg a rosszabbik arcát és az aszfaltgyűrögetős mivoltját.
A váltó szuperklasz, mint a vaj, a kuplungolás könnyű, nem szakad bele nap végére a mancsod a motorozásba.
A kormánytól első ránézésre nem voltam túl lelkes, nekem annyira nem jön be ez a széles-egyenes montenbájkos kéztartás, de aztán megbékéltem vele, mert még éppen az a méret, ami az autók között elfér. Mondjuk szorosabb sorok mellett már nem, de az esetek nagy részében még használható.
A hangjával fakítani nem lehet, mert nem üvöltősen hangos, viszont szépen mélyen dörmög alapjáraton, de aztán ahogy elkezded húzni neki, ilyen kis erőszakos felhangúvá válik. Passzol az egyéniségéhez.
Marha jó vele motorozni, jól kanyarodik, kifejezetten kanyarvadászós, dinamikus, robbanékony, határfeszegetős. A kormányon lévő kezelő szervek mind jól elérhető, ergonomikus, a műszerfal kicsike, de jól rendezett, jól látható és igen jól áttekinthető minden információ rajta.
Szociális vonatkozásai: ahol megjelensz vele, ott elismerően pislognak rá és örömmel kérdezősködnek róla hogy megy is, úgy ahogy kinéz? Megy hát! Puncimágnesként is jól működik, bár az utasnak a majom a köszörűkövön pozíció jutott csak. A szembejövő motorosok mind köszönnek, a laikusok megbámulják. Divatos transzformerszes külső, és brutális lelkesedéssel képes elporzani a naplementébe.
Kinek ajánlott: rutinosaknak, agyhalottaknak, elmebetegeknek, sok gyakorlattal rendelkezőknek, adrenalinhuszároknak, mániákus élvezethajhászoknak, azoknak akik a dinamikus, robbanékony motorokat szeretik. Kategóriájában ár-érték arányában igen jó, mert a műszaki részletekben egy-két konkurensénél többet ad. Depresszió ellen mindenképpen jó, vagy túléled és vigyorogni fogsz, vagy megdöglesz rajta, de vegetálás, na az nem lesz! Állítólag mindenki vigyorogva adta vissza. Csak én nem, mert én sírni tudtam volna, hogy vissza kell adni, pláne hogy a tervezettnél jóval kevesebbet tudtam vele menni.
Elvonási tünetek: hazafele a 600-as Hornin ülve tényleg majdnem sírva fakadtam. Mi a jóisten ez a lomha tetűűű? Az általam kedvelt kis fürge jószág képe odalett. Aztán jött a féktávolság, amire úgy rászoktam gyorsan, hogy igen rövid és mindenféle bolondbiztosíték van a rendszeren, na az mind majdnem nagyon hiányzott. Na de sikerült hazaérni egyben, jóval higgadtabban motorozva.
…hát, üdv Japán sötét oldaláról… !
