Orsycica

Az egész motorozás ott kezdődött, hogy amikor egész pici voltam még, apunak volt egy Babettája és nagyon szerettem vele „motorozni”. Sokszor megengedte apu, hogy én irányítsam a kis járgányt, nagyon élveztem, azután sajnos eladta.

Sosem gondoltuk volna, hogy ennyire mély élményeket táplált belém, ugyanis ha egy ismerősünk motorral jött hozzánk mindig kivertem a hisztit, hogy vigyen egy kört. Aztán ahogy kezdem nagyobb lenni, mindig kivágtam az újságból azokat a motorokat, amik tetszettek és egy füzetkébe ragasztottam.

Amikor nyolcadik osztályos lettem, nagyon sok osztálytársam motort, robogót kapott a ballagásra, köztük az egyik haverom, Peti is. Õ egy 50 cm³-es, sárga DT-t kapott, mivel az apja krosszozik ,és szerette volna, ha a fia is később majd a nyomdokaiba lép.

Amint megkapta, azonnal körbemotorozta a falut és benézett egy pár haverjához. Eljött hozzám is, hogy megmutassa a csodajárgányt. Remélte, hogy így majd elnyerheti a szerelmemet, ugyanis ő már akkor két éve szerelmes volt belém, de ezt csak a későbbiekben tudtam meg. Szóval lényeg a lényeg, hogy hozott nekem egy bukósisakot és elvitt motorozni. Nagyon tetszett a dolog, hiszen a kis Babettához képest ez jóval gyorsabban ment.

Nagyon sokáig próbáltam győzködni anyuékat, hogy én is szeretnék egyet, de nem kaptam sajnos. nem örültek neki, hogy ilyesmit kértek, hiszen nagyon féltettek. De legalább Petivel elengedtek motorozni. Elég sokszor el is jött értem. Egyik alkalommal megálltunk a közeli játszótéren beszélgetni és azt mondta, hogy nagyon tetszik neki, hogy ennyire élvezem a motorozást, és arra gondolt, hogy szívesen megtanítana engem is.

Orsycica profiljaElőször kicsit féltem, de belementem. Felültem a motorra és elmagyarázta, hogy mit hogyan kell. Elsőre nem nagyon sikerült és kiugrott alólam a motor, mert túl gyorsan engedtem fel a kuplungot. De ő nem féltette a motort és azt akarta, hogy próbáljam meg újból. Mondanom sem kell én nagyon megijedtem… nem is akartam megpróbálni. Aztán ahogy ott ültünk elhatároztam, hogy megcsinálom, hátha én is kapok egy motort. Másodjára már sikerült.

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. Egyetértek a Adatvédelmi irányelvekkel Feliratkozás

Először csak a játszótéren keringőztem a motorral, kicsit később már egy háztömböt kerültettem. Aztán beesteledett és Peti hazahozott. Elmesélte a szüleimnek, hogy milyen ügyes vagyok, erre apu azt mondta, hogy vigyem el a sarokig. Felült mögém és elvittem. Nem gondolta volna, hogy tényleg megy a dolog. Nagyon sokat gyakorolgattunk Petivel. Az idő haladtával kicsit eltávolodtunk egymástól, mivel másik iskolába mentünk és későn értünk haza, meg komolyan vettük a tanulást is.

Később megismerkedtem egy sráccal, Attilával, aki első találkozásunkkor elvitt motorozni. Neki egy 660 cm3-es Mz Baghirája volt és van a mai napig is. Hűűű, csodálatos érzés volt száguldani. És Attilának is tetszett, hogy nem sikítoztam hátul, ezért többször eljött értem és elvitt motorozni. Sőt egyszer egy krosszversenyre is elvitt, ahol egy csaj megkérte, hogy vigye egy kört, de a lány még sosem ült előtte motoron és egy nagyobb kanyarban a döntésnél megijedt és majdnem elestek. Attila nagyon mérges volt, és elmondta milyen szerencsétlen volt az a csaj én meg milyen jó utas vagyok. Nagyon büszke voltam magamra, mert nem tudtam, hogy ennyire fontos az utas tapasztaltsága.

A verseny befejeztével elmentünk motorozni szürkületig, végül a szép nap csodálatos befejezéseként össze is jöttünk. Közel fél évig voltunk együtt és nagyon sok tapasztalatot szereztem általa. Amikor szakítottunk, észrevettem, hogy a legtöbb fiú ismerősöm motoros, és a srácok akikkel megismerkedtem többségben azok voltak. Amikor megismertem a mostani páromat Tibit, nem tudtam, hogy ő is motorozik. Elmeséltem neki, hogy mennyire imádok motorozni, és ő bevallotta nekem, hogy neki is van. Igaz, hogy akkor még csak egy Simsonja volt, de nagyon tetszett.

Többször is megengedte, hogy én vezessem, és gyakorolgattunk, nehogy kiessek a gyakorlatból. Mostanra már lecserélte a Simsont egy Yamaha SR-re, ami 125 cm³-es. Már amikor megkapta, oda akarta adni, hogy vigyem el én is egy körre kipróbálni, de nem mertem, azt hittem, hogy túl nagy nekem. Aztán később rávett a réten, hogy próbáljam meg, ott úgysem tudom összetörni semmiben. Megpróbáltam… és nagyon tetszett.

Jött a nyár és a motorostalálkozók ideje. El is mentünk egy párra. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni! Nemrégiben Miskolctapolcára mentünk el motorral. Hazafelé három megyén keresztül én vezettem. Nagyon élveztem.

Sajnos nekem még nincsen sajátom, de az érettségi alkalmából jövőre kapok egy 125-öset, addig is kibírom a barátom motorján. És mivel nemsokára vesz egy Pannóniát is, nyugodtan motorozhatunk együtt. Addig maradnak a motorostalálkozón átmulatott esték, és azért persze az SR-t bármikor elvihetem. Hát így szerettem bele a motorozásba. Remélem, ez az érzés ÖRÖKKÉ tartani fog!!!