Kawasakimmal a Hungaroringen, avagy Kawasaki Lime Party 2012
Sokan nem tudják mi az a Lime Party, egy rendezvény Mogyoródon a Hungaroringen, Kawasaki Magyarország rendezésében. Márkatalálkozó, sok színes programmal kicsiknek és nagyoknak.
Évek óta vágytam rá, hogy egyszer eljussak az idén 2012. augusztus 24-én megrendezett márkatalálkozóra, de mindig volt valami, ami meghiúsította ezt. Ezúttal nem hagytam ki, főleg azért sem mivel tavasszal én is Kawasaki tulajdonos lettem egy Er-6f személyében.
Délutáni érkezéssel, belecsöppentem a Lime forgatagba. Mivel a pályát élőben még sohasem láttam, hatalmas élmény volt átgurulni a bejáratnál a Hungaroring felirat alatt. Megpillantva a távolból mosolyra kerekedett arccal begurultam a bulira. Kis idő elteltével már össze is futottam fórumos barátokkal, akikkel élőben sosem találkoztam eddig. Ők már nem először jártak itt, ezen a rendezvényen, szárnyaik alá vettek egyből. Regisztráljunk és menjünk fel a pályára, hangzott el egy mondat.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy rávegyenek a regisztrációra, sikerült nekik. Az utolsó csoportban kaptam időpontot. Regisztrálásnál kaptunk limeonádé, fagyi és ételkupont, valamint egy Kawsaki-s kendőt is.
Még több kép a galériában!Kis idő után elkezdődtek a körök. Szörnyülködve néztem le a lelátóról. Kezdtem fontolgatni, nem megyek fel a pályára, de a többiek nem engedtek megfutamodni. Eljött az idő, bőrruhát öltöttem és remegő kézzel-lábbal elindultam a motorom felé. A rajthoz beállva, vizsgadrukk szerű szorongást éreztem, mit keresek én itt gondolatokkal fűszerezve.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Némi várakozás után megkaptuk az engedélyt, mehetünk, irány a ring. Első körben egyáltalán nem mentem gyorsan, mert nem ismertem a pályát, megfigyeltem minden kanyart, eközben a többiek mind lehagytak. Sokkal élvezetesebb volt ezután menni, mivel kb. 2 és fél kör alatt értek utol. Volt rá időm, hogy saját tempóban teljesen egyedül menjek egy autópálya szélességű aszfaltdarabon… Mennyei érzés volt, megszűnt a külvilág csak én, a motorom és a kanyar létezett.
Ahogy utolért az élboly megkezdődött a harc a kanyarokkal, ki hol megy. Volt egy szitu, hogy egyszerre kanyarodtunk hárman egymás mellett. Bíztam bennük, nem is volt gond belőle, kulturált volt mindenki, figyeltünk egymásra. Mivel már szürkületben mentem fel a pályára, hamar be is sötétedett, le kellett jönnöm idő előtt, mert nem sok mindent láttam sötét plexiben.
Élménynek hatalmas volt, nem bántam meg, hogy a többiekre hallgattam, és voltam olyan bátor, hogy felmenjek a Hungaroringre. Azóta büszkén mesélem barátaimnak, mekkora élménnyel gazdagodtam. A pályázás után megmustráltuk egymás motorját, eszmecserét váltottunk, tapasztalatokat vitattunk még meg a márkatársakkal, majd jól elfáradva hazaértem.
Köszönöm Kawasaki a lehetőséget!