Elképesztő: Judit Szentmártonkátáról Üzbegisztánig motorozott egyedül egy Honda Gold Wing nyergében
Dr. Kovács Judit Tímea nemcsak elhivatott rendőr, hanem bátor motoros kalandor is, aki egymaga vágott neki olyan hosszú és kihívásokkal teli túráknak, amelyekről sokan csak álmodni mernek. Egyedül, nőként tette meg a több ezer kilométeres utat, amely Európán át egészen Kínáig vezetett. Különleges utazásai során nemcsak távolságokat, hanem kultúrák közötti határokat is áthidalt, bizonyítva, hogy az eltökéltség és a kitartás minden akadályt legyőzhet.
Dr. Kovács Judit Tímea százados, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály Balesetmegelőzési és Szakhatósági Csoport vezetője, de mellette motoros nő, ráadásul bátor világutazó is. Kalandjairól 2025 január 16-án 18:00 órától mesél majd az And Ride garázsban.
NaNa: – Mióta motorozol?
Judit: – 2017-ben kezdtem el motorozni. Előtte segédmotoros kerékpárom volt egy rövid ideig, egy Aprilia SR 50, de egyrészt nagyon keveset használtam, másrészt azért ott nincs meg (nekem) az az igazi motorozás élmény.
– Milyen motorjaid voltak az Aprilia után?
– Az első nagy motorkerékpárom egy fekete Suzuki GSX-F 400 volt, egy japán belpiacos csoda, amivel egy-két (legalábbis a későbbi túráimhoz képest) kisebb túrán voltam Ausztriában, meg párszor rokonlátogatáson Erdélyben.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Rögtön az A korlátlan megszerzése után vettem még 2017 nyarán. Sokat motoroztam vele és elég hamar kinőttem, nem volt túl kényelmes sem, viszont szerencsére sosem hagyott ott sehol.
A második motoromat 2019-ben vettem, ez egy piros Suzuki GSF 600 Bandit volt, ami egy eléggé puritán, de legendásan megbízható (és szerintem szép) típus. Ezzel a motorral lenyomtam egy nagyobb erdélyi túrát (olyan 2500-3000 km lehetett). Többször voltam vele Ausztriában és eljutottam vele Zakopanéba is.
Ezzel a motorral a legnagyobb túrám Törökországba vezetett, ahol megnéztem Isztambul, Selcuk, Izmir és Trója városát is, visszafele pedig megnéztem Thassost.
A következő ugrás már lényegesen nagyobb volt. 2022 májusában vettem meg a zöld Honda GL 1500-at egy pilisvörösvári vérbeli motorostól, aki fájó szívvel vált meg tőle, én meg első látásra beleszerettem a gépbe.
– Mikor döntötted el, hogy egyedül fogsz túrázni?
– Igazából ez nem volt egy tudatos döntés még az elején, inkább csak úgy alakult, hogy sosem tudott jönni velem senki. Szerintem három dolog (mindenképpen) kell egy nagyobb túrához: pénz, motor, szabadidő.
A potenciális túratársaknak pedig mindig hiányzott valamelyik. Az utóbbi években meg már nem is kerestem túratársat. Szerintem nagyobb teljesítmény így lenyomni egy-egy túrát.
– Miért éppen a Gold Winget választottad?
– Azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy a Honda igazán megbízható típusokat gyárt, rengeteg olyan GL1500 szaladgál a világon, ami több százezer kilométert futott.
Igazából nem emiatt váltottam erre a típusra, hanem mert megláttam egy Marketplace hirdetést még 2022 februárjában. Le akartam cserélni a Banditot, és valami olyan motor kellett, ami nem jön szembe minden sarkon. Utána elkezdtem keresgélni, beléptem a goldwingosok Facebook csoportjába, ott is kérdezősködtem, hátha valakinek van ismerőse, aki megválna a motorjától. (Az akkor hirdetett motorok vagy felszereltségben, vagy színben, vagy évjáratban nem passzoltak az ízlésemhez…)
Így akadtam rá a mostani motoromra, ami az egyik csoporttag ismerőséé volt, és amit nem is hirdettek meg. Felhívtam az eladót, aki elmondott mindent a motorról és rá két napra már mentünk is megnézni.
Szerelem volt első látásra… Megláttam, felültem rá, és bár fogalmam nem volt, hogy hogyan fogom vezetni, egyből tudtam, hogy nekem EZ kell. Rögtön el is hoztuk.
Az első utam másnap reggel az eredetiség vizsgálatra vezetett. Gyakorlatilag időm sem volt felkészülni lelkileg arra, hogy útnak kell indulnom ezzel a nagy döggel. Nagyon megbámult vele az utca népe, és megbámulnak még ma is.
A jogi egyetem utolsó záróvizsgája előtt egy héttel nagyon szenvedtem tőle, hogy tanulnom kell és nem vezethetem… Csak felültem rá, mint egy kölyök az apja motorjára, és azon tanultam a „nemzetközi magánjogot”…
– Pontosan mikori, mit kell tudnod a motorodról?
– Ezt a motort a forgalmi engedélye szerint 2000-ben gyártották, 1520 köbcenti, és a jól felszerelt „SE” kivitel. Jó kis nyomatékos gép, alacsony a súlypontja, de azért kell vele ügyeskedni, hogy ne dőljön el. Nekem még nem sikerült felborítani, de gyárilag van rajta pár bukócső, ami azért megnyugtatja az embert. 😊
Van benne minden, ami egy igazán hosszú, magányos túrához kell: rádiós magnó négy hangszóróval, baromi kényelmes ülések, rengeteg tárolóhely. Egyelőre nem tervezem lecserélni. 😊
– Milyen magas vagy, hogy ilyen könnyen megbirkózol vele?
– Mint említettem, alacsony a súlypontja, ezért szerintem nem olyan nehéz vezetni. Meg kell tanulni vele motorozni az biztos, pláne egy Bandit után, de hamar megszoktam. Nem okoz gondot a manőverezés, a szűkebb forduló.
Fontosnak tartom a vezetéstechnikai tréningeket, ezért rögtön miután megvettem, részt vettem egy motorosrendőrök által tartott képzésen. Egyébként 170 centi vagyok, de nem ér le a lábam tele talppal sajnos, még akkor sem, ha leengedem a hátulját.
– Ajánlanád lányoknak ezt a motort?
– Ez egy nehéz kérdés… Ugyan én nagyon elégedett vagyok vele, de csak azoknak ajánlanám, akik már sok tízezer kilométerrel a hátuk mögött váltanának valami igazán kiváló, megbízható túragépre.
– Milyen nagyobb túrákon jártál eddig egyedül?
– 2019-ben Erdélyben voltam, utána a pandémia miatt csak Zakopanéig jutottam. 2021-ben Törökországba mentem, 2022-ben elmotoroztam a Nordkappra, 2023-ban pedig Nyugat-Szaharába, a Ráktérítőig – az Északi-sarkkör után gondoltam megnézem magamnak a Ráktérítőt is -, minden túrán egyedül voltam.
– Hol voltál legutóbb?
– Idén július-augusztusban úti célul az egykori Selyemút egyes városait akartam megnézni Üzbegisztánban, és persze útba ejtettem még néhány gyönyörű helyet. Moszkván át Kazanba, Jekatyerinburgba, majd onnan Asztanába mentem. Asztanából a Balklash-tó mentén eljutottam Almaty-ba, onnan pedig elmotoroztam a kazah-kínai határig. Végül eljutottam Üzbegisztánba Tashkentbe, Szamarkandba és Bukharába, visszafelé pedig elhaladtam Bajkonur mellett, megnéztem Szamarát, és visszatértem Moszkván keresztül Szentmártonkátára.
– Miért pont oda mentél?
– Sosem voltam még Ázsiában, leszámítva mikor átmotoroztam Isztambul ázsiai városrészébe. Érdekel az új kultúrák felfedezése, az ételek, az emberek és főleg a kulturális örökség. Üzbegisztán egy gyönyörű ország, rettentő olcsó és nagyon biztonságos.
– Nem ijesztő nőként egyedül túrázni? Nem félelmetes? Nem érnek atrocitások? Főleg ezekben a keleti országokban mit szólnak egy nőhöz motoron?
– Szerencsére sosem volt rá példa, hogy bármi miatt félnem kellett volna. Rengeteg határátlépésem volt már, néhányszor olyan határokon, ahol külföldi sem fordul meg, nem hogy egy nő egy ekkora motorral, de inkább csak érdeklődéssel figyeltek, kézről-kézre adták az útlevelem, kérdezgették, hogy hogyan éreztem magam.
Ijesztőnek nem mondanám, de persze benne van az emberben a kazah sztyeppe közepén, hogy ha itt most történne valami, akkor lehet, hogy órákig nem fog senki erre járni. Az igazán nagy probléma ott a nyelvi akadály volt, mivel egy szót sem beszélek oroszul, de nagyon jó vagyok Activity-ben.
Többször mondták a helyiek, hogy bátor vagyok, amiért ekkora túrára elindultam egyedül, és az ottani nők biztosan nem tennénk ilyet, de nyilván mások a lehetőségeik. Kellemes meglepetés volt, hogy néhány helyen kaptam ajándékba egy üdítőt vagy egy üveg vizet a helyiektől, de volt akitől egy doboz Rafaello-t kaptam egy benzinkúton.
– Tervezel ilyen nagyobb motoros túrát 2025-re is? Mi lesz a cél?
– Egyelőre nem tudom, hogy hova megyek 2025-ben, de nagyon szeretnék motorozni az USA-ban. Van még azért pár hely, ahova szívesen visszamennék. Ilyen volt Marokkó és Üzbegisztán, de Kazahsztán sem olyan, amilyennek a Borat-ban bemutatták. 😊
– Mit javasolsz azoknak a lányoknak, akik tervezik, hogy szólóban túráznának? Mire figyeljenek, hogy készüljenek fel, hogy minél nagyobb biztonságban legyenek?
– Én nem szoktam hónapokig tervezgetni a túráimat, inkább csak 3-4 héttel előtte nézem ki, hogy hova szeretnék motorozni. Szerintem nem szabad ezeket a túrákat „túltervezni”, túlkombinálni, mert úgysem úgy fog alakulni, ahogy elterveztük… Egy lezárt határátkelőhely, egy betegség és borul minden. Inkább csak élvezni kell a helyzetet.
Azért az nem árt, ha az ember legalább alapszinten beszél angolul, azt sok országban megértik. Mindenképpen kell egy jó biztosítás, ami a motorkerékpáros túrákat is fedezi, mert baleset esetén borsos árat kell fizetni az ellátásért. Én vinni szoktam magammal tartalék benzint, ha olyan az úti cél (most is kellett vagy háromszor), bikakábelt, akkutöltőt, poroltót, biztosítékokat és pár izzót.
Az elején azt mondtam, hogy pénz, motor és szabadidő kell egy ilyen motoros túrához, de valójában ezek csak másodlagosak. Mert leginkább mégiscsak bátorság kell hozzá.
***
Ha kíváncsi vagy Judit motoros kalandjaira, semmiképp ne hagyd ki az élő előadását az And Ride Garázsban 2025 január 16-án, ahol 18:00 órától kifulladásig meséli majd az érdekesebbnél-érdekesebb sztorikat a motoros túráiról.
Sőt, még addig sem kell várnod, mert 2025 Január 10-én 18:00 órátólKocsis Enikő és Nagy Laci mesélnek Észak-Vietnámi motoros túrájukról szintén az And Ride Garázsban.
