IX. USACAR találkozó az erődben
Az amerikai autók szerelmesei augusztus első hétvégéjén Komáromba özönlöttek.
A szervezők több mint ezer járművet és tízezernél is több látogatót vártak idén… A rossz időjárás kicsit keresztül húzta a számításokat, de így is szépen megtelt a Monostori-erőd, amely Közép-Európa legnagyobb újkori erődítménye. Sajnos csak szombat délután sikerült a helyszínre érkeznünk, és ekkor már javában zajlottak az elkerített betonplaccon a programok.
Volt ott hangerőmérés, gumiégetés és különböző ügyességi versenyek. Fő attrakcióként két big foot-tal japán autókat vasaltak laposra. Ezután vastag láncokat kötöttek egy szerencsétlen Zastavára, majd egymásnak ellentétes irányba húzva, kettétépték azt. Csak másnap, a roncsok tüzetesebb átvizsgálásakor derült ki a turpisság, hogy a produkció résztvevői flex-szel alaposan megdolgozták a Zasztit, így mindjárt könnyebben megadta magát.
A big foot-ok előadása után a hivatalos programok ezen a helyszínen véget értek. Az önjelölt Fittipaldik vették birtokukba a placcot. Ment is a körözés, a gumiégetés ezerrel, a legnagyobb királyok persze azok voltak, akik eldurrantották a gumikat.
Eközben a sörsátorban, amely egyben a koncertsátor funkcióját is betöltötte, színpadra lépett az első banda, a Roll Skate Boogie. Profi módon adták elő a legnagyobb rock’n’roll hősök –Elvis, Cuck Berry, Jerry Lee Lewis, Bill Haley stb. – szerzeményeit. A csapat már a kilencvenes évek eleje óta létezik és a tagok nagy része a magyar rock and roll legnagyobb alakjainak kísérőzenekaraiban edződött. Nagyon bejött az énekesnő, Kata karcos rockhangja!
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A Roll Skate Boogie-t a Beatrice követte. A zenekar felállása nemrégiben változott, Vedres Joe gitáros és Hirlemann Bertalan dobos távozott. Az utóbbi helyére Feró fia, Nagy Hunor került. Közben odakinn az eső is rákezdte, ezért a sátor zsúfolásig megtelt. Magasvári Viktor már-már gitárhősi szólókkal dobta fel a dalokat, de Hunor is levágott egy pofás kis dobszólót. Feró büszke apaként így mutatta be csemetéjét: „…és a doboknál Nagy Hunor, az én magom! És van még belőle pár millió!” Feró hozta a szokásos gegjeit, a tenyeréből etette a jó népet.
A mellszépségverseny helyett inkább a gasztronómiai élvezeteknek adóztunk. Az élelmesebbek inkább az otthoniból dolgoztak: bográcsoztak, sütögettek. A mellettünk táborozó cseh csapat még egy nagy platnis vaskályhát is csatasorba állított. De akadt olyan, aki komplett tábori konyhát hozott. Hollandiából, Németországból, Ausztriából szervezett konvojokban érkeztek a látogatók.
Jóval éjfél után a Rockin’ RockCats rockabilly band lépett a színpadra. Őket egyébként motoros találkozókról is jól ismerhetjük! Fergeteges bulit adtak, mint mindig, pár nóta után már vagy kéttucatnyian táncoltak velük a színpadon. Volt itt minden: földön fetrengés a gitárral, nagybőgővel és persze a hajlakk is előkerült, belőni a rakoncátlan csikófrizurákat.
A saját slágerek (Egy Chevrolet Bel Air a mindenem, Egész éjjel a bőgőt nyúzom, A rock and rollnak mindig mennie kell, stb.) mellett megidézték a nagy rockabilly klasszikusokat is (Carl Perkins, Eddie Cochran, Buddy Holly és társaik). Sőt ahogy a csapat Maligán-foka is egyre feljebb szökött, a „Lófasz a plébános picsájába” című gyöngyszem is prezentálásra került. A bulinak körülbelül hajnali háromkor lett vége, és mi fáradtan hullottunk be a sátrainkba.
Reggel persze a szokásos nyögvenyelős cihelődéssel indult a nap. De úgy voltunk vele, mint mindenki más, aki szerelmese a V-8-ak dohogásának, a talajszaggató lóerőknek, a benzingőznek, a gumifüstnek, a csinos lányoknak és a rock and roll zenének, hogy jövőre megint csak itt leszünk, hiszen ezt a bulit vétek kihagyni…
