Big Daddy Laca a Bon Jovi volt basszusgitárosánál járt…
… 1993-ban, amikor a Bon Jovi fénykorát élte, s még a tagja volt a magyar származású Alec John Such, Big Daddyvel jó barátságba kerültek. A zenész new jersey-i otthonában is vendégeskedett Laca.
Hogy miért most születik meg ez a cikk? Akik ismernek, tudják, hogy az életemben vannak tizenéve tartó – s eztán örökké – fix őrületek: Bon Jovi, Borsodi sör és a Ripley-féle Alien-filmek.
Amikor megtudtam, hogy milyen hihetetlen élményben volt része Big Daddy Lacának (Ganxsta Zolee és a Kartel) élete során, rögtön megkerestem, hogy mesélje el nekem a sztorit.
– 1993-mat írtunk. Egy night clubban dolgoztam, portás voltam a Kálvin téren. Már hajnali 4-5 óra lehetett, majdnem zártunk. Ekkor megérkezett egy ismerős taxis, de már akkor fáradtak voltunk, mentünk volna haza. „Kit hoz még ilyenkor?!” – gondoltuk…
Kinyitottam a kocsi ajtaját, és kiszállt Alec John Such, a Bon Jovi basszusgitárosa. Nagy fan voltam akkoriban, szóval gondolhatod, mit éreztem, amikor ott állt velem szemben…
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Úgy köszöntöttem, hogy „Hi, Alec!„. Meglepődött, hogy a nevén szólítottam, mert általában nem tudják. Kérdezte, mennyi a belépő. Mondtam, hogy ma este a vendégem mindenre. Jött a főnöknő, hogy „Ki ez az ember?„. Felvilágosítottam, hogy a Bon Jovi tagja, pár nap múlva itt koncerteznek. Nekem már megvolt akkor a jegyem a bulira.
Nagyon jól érezte magát akkor este Alec. Délben, amikor már otthon pihentem, telefonált a takarítónő, hogy ott van egy ember, aki engem keres. Beugrottam a kocsiba, s Alec várt rám. A hely este 8-9 körül nyitott, s addig elmentünk kajálni, meg ide-oda.
Harmadnap beállított négy VIP-jeggyel, amelyekkel bemehet az ember a backstage-be. Három barátommal ott is voltunk, együtt kajáltunk Richie Sambora-val, Tico Torres-el. Mesébe illő volt számunkra az este, és még a koncertet is kiemelt helyről nézhettük.
– Utána pedig folytattátok a bulit?
– Nem, és sajnos Alec-nak sem tudtam megköszönni a szívességet, mert pakoltak, s az ilyenkor szokásos forgatagban már nem találkoztunk. Egy hét múlva érkezett tőle egy képeslap a night clubba Bangkokból.
Majd 1994 év elején csörgött a telefonom, Alec hívott. Közölte, hogy jön Magyarországra, mert egy Arany Zsiráf díjat készül átvenni, s szeretne velünk találkozni. A Kempinskiben szállt meg.
Végig néztem a videokat, hogy mit szeret inni. Láttam, hogy Johnnie Walkert – vettem is egyet. A hotel portáján már tudták, hogy megyek. Felmentem a szobájába, nyitva volt az ajtó, s éppen egy kis erősítőn gyakorolta basszusgitárral a Keep the Faith-t. Átadtam neki a whisky-t, megköszönte, de mondta, hogy 25 évig volt alkoholista, már nem iszik.
Nem tetszett neki a szálloda, átköltözött máshova. Egy hétig itt volt kis hazánkban, sleppeltem vele, elkísértem az interjúkra, jókat dumáltunk.
– Ismeri egyébként a magyar rokonait?
– Nem, és sikertelenül, de kereste is őket. Mivel én annyira szimpatikus voltam neki, azt mondta, legyek a fogadott unokatestvére. Mindenkinek úgy mutatott be, mint a magyar unokatesóját. Úgy néztek rám, mint valami csodára. Akkor még nem voltam ismert ember, zenekarom sem volt.
– És hogyan jutottál ki hozzá New Jersey-be?
– Látta, hogy mindig motoros cuccokban járok, s kérdezte, milyen motorom van. Mondtam, hogy egyszer majd Harley-t szeretnék. Erre közölte, hogy neki van, és ha ki akarom próbálni, menjek ki hozzá New Jersey-be. Ez nem így működött az akkori Magyarországon, ugyanis meghívót kellett küldeni az illetőnek Amerikából. Itthon elbírálták, és csak ezután, az engedéllyel mehetett ki a delikvens. Először írt egy vicces meghívólevelet, de mondtam neki, hogy hivatalosan kell. Ezt is megtette, majd küldött repülőjegyet.
Július 1-jén kirepültem Jersey-be. A reptéren állt egy ember táblával a kezében: „Mr. Laszlo Kalmar”. Beültünk egy limuzinba, s amikor megérkeztünk a ház elé, ott várt Alec és az anyukája.
