Az internetes ételrendelés kora – Ari motoros futár sztorija
Régen az étterem megbízott a futárjában, aki esőben, hóban is dolgozott. Most azt látom, hogy leesik 2 csepp eső és a belsős Facebook csoportban mindenki adná le a műszakját.
Jön a tél, ülnek át autóba. És majd mindenki ott áll a dugóban, az emberek meg idegesen várják a kaját. Kiszállítási idő 90-100 perc. Ahogy Laci diszpi mondaná, parádé! A motoros futár télen is motorozik, mert úgy lehet csak keresni. Amúgy telek sincsenek már, mi ez a hülyeség?
Hazafelé motorozva belefutok ebbe puttyogó pöttykövető jómadárba, aki a másik két jómadárral sorközbe topogva nem halad és még ott is a gps-t nézi!!! Kikerülöm őket és ott hagyom a francba. A kövi lámpától visszanézek, de sehol nem látom.
Előttem a másik keresztben áll a sávban. Vált a lámpa, erre mit csinál? Keresztbe 3 sáv, záróvonal, szembe 3 sávban indulnak az autók, ott is át, padkára felugrat… Sírni tudnék… Ezek nem futárok, öngyilkos-jelöltek.
Visszasírom a régi időket, amikor még le kellett valamit tenni az asztalra ahhoz, hogy futárnak nevezd magad. Amikor még mindenki ismert mindenkit és nem nőttek csokorszám minden sarkon a földből „futárok”. Amikor még megbecsültek minket.
Olvasd el Ari többi történetét is!
Már nem számít sem a városismeret, sem a lojalitás, sem a ledolgozott évek. Amit én szépnek és értékesnek tartottam ebben szakmában, az mind elveszett…
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Beszélgetünk az újakkal, próbálom őket terelgetni. Hiába… Süket fülekre találok. Ákos legyint egyet, engedjem el…
17 éve élünk köztük Ákossal. Láttuk, miként romlott el az egész. Marad a keserédes nosztalgiázás, a barátok, akik a mai napig megmaradtak, és a tudat, hogy ez már sosem lesz az, amit mi annyira szerettünk benne…
Fotó: 123rf, Copyright : nitinut380