fbpx

Alatskay Janus: Az Első

Almásy László Az első motorom egy Verhovina

Sokan kérték, hogy írjam meg az egy életen át tartó kapcsolat rövid történetét. (Na, ez csak annyiban igaz, hogy ketten is felvetették.)

1974 nyara. Meleg, tikkasztó, száraz idő, a por folyamatosan kavarog a lépteink nyomán a dűlőúton. Befolyik a szandálunkba, és szép, egyenletes sárréteget képez a lábszárunkról lefolyó izzadtsággal összekeveredve. Sopronkőhida környéke. A Tómalomhoz jártunk fürdeni, amit nem szerettem, mert rengeteg sikló, apróhal és hínár jellemezte. A melegben azonban a hűvös víz kifejezetten jól esett.

Utolsó napunk volt a rokonlátogatásból. Este indultunk haza. Már összekészítettük a betyárbútort, amikor unokatesóm behívott az egyik sufniba, és rejtelmesen rámutatott egy jutazsákra.

Egerek? – tettem fel a kérdést, mert a rágcsálókat sem kedveltem igazán. Miután nem kaptam választ, óvatosan a zsákba lestem, és egy rakás mindenféle, olajos gépalkatrészt véltem felfedezni a félhomályban. Mi a túró lehet ez?

Kihúztuk a döngölt földön a napra.

Egy csomó motoralkatrész volt benne. Unokatesóm megmutatta a hozzá való rozsdás vázat és a két – még rozsdásabb – kereket. Egy Verhovina volt fénykorában, amit a tankról próbáltunk leolvasni, de a cirill betűk miatt csak hülyeség jött ki belőle.

A felnőttek készségesek voltak. Kiderült, hogy mindössze 2 éve rozsdállik az esőn (úgy nézett ki, mintha már a háborúban is szolgált volna), előtte 1 évig használták, de némi baleset érte: Panni néném, némi alkoholos befolyásoltságtól vezetve bele szállt egy árokba, és a motor kitekeredett a vázból…

Nyilván elkunyeráltuk, és hazavittük.

Otthon lázas szerelés, kalapálás (Ezt ma már meg ne hallja valaki, vázegyengetés címén) után összeállt a jármű. 10 évesen az első kipufogófüst érte a szaglószervemet (ami nyilván büdös volt, a keveréket hasból adalékoltuk). Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk!

Az első kör, és az örök eljegyzés.

Nem sokáig működött együtt, mint majdnem minden motorom, csalfa volt, és viszonylag rövid kapcsolatokra képes, de mégis Ő volt az eredeti első. Pár évre, és jó pár motorral később jött meg az igazi szerelem: P10 Pannonia máig emlegetett jármű képében. EH-37-21.

Bár nem nőtt a szívemhez, de rajta keresztül léptem be a Motorosok világába. Később megtudtam, hogy felföldit, vagy hegyvidékit jelent. Hát… dombvidékinek se nagyon mondtam volna. Az akkori (mint mindig dundi) kb. 45-50 kilómmal is igen lihegett egy dombosabb péceli utcában. Lefele jobban ment, akár kettes sebességbe(!) is kapcsolhattam, ha csuklóból akkorát tud hajolni a kezem…

Mégis… 10-15 km/óránál is, talpam alatt fütyült a szél!

Pécel, 2022. V. 25.

A címlapkép illusztráció: jovannig

Ajánlom másoknak is

Lepd meg a szerelmed egy páros motoros karkötővel Valentin napra!

5 1 vote
A cikk értékelése

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x