Adrenalin, öröm, igyekezet – Karádi Vivien ezért versenyez
– Hétköznapi közlekedésre is használod a motort?
– A motoron történt átalakítások (ültetés, pályára felesleges kiegészítők leszerelése, stb.) miatt nem sokszor jutok utcára, valamint arról már beszéltünk, hogy miért is nem vágyódok ki. Persze ismerkedési időszakunk alatt volt, hogy nagyobb túrákat tettünk meg vele.
– Mióta versenyzel Kunmadarason?
– Versenyezni a jelenlegi motorommal kezdtem el. Tavaly, a szezon vége felé kezdtem elmerülni a versenyzés rejtelmeiben, ami azóta teljesen magába szippantott. Eleinte a Kakucs Ringen tesztelgettem magam, meg kellett szoknom a helyes mozgást a motoron, próbálgattam az agresszív kigyorsításokat és fékezéseket, és az utcai motorozáshoz képest sokkal nagyobb dőlésszöget. A gyakorlások után jött a gyorsulási versenyen indulás gondolata. Főképp Kunmadarason indulok, de idén igyekeztünk más pályákra és versenyekre is eljutni.
Olvass még több motorversenyes cikket!
– Milyen eredményeket értél már el?
– Értem el helyezéseket a dobogón, de mivel nem minden versenyen van nagy létszámú ellenfél, így ezeket könnyebben tudtam megszerezni, emiatt nem tartom kiemelkedő sikereknek őket. Kunmadaras a legnagyobb kihívás, ott valóban meg kell küzdeni a dobogós helyekért – idei célom egy dobogós helyezést elérni ezen a versenyen is.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
– Mit nyújt neked lelkileg a versenyzés?
– Furcsa, de az érzelmeimet adrenalinnal, valamint öröm és igyekezet konstans váltakozásával jellemezném. Sohasem vagyok elégedett az aktuális teljesítményemmel, minden versenyen igyekszem a saját csúcsomat megdönteni, és abban lelem örömöm, ha legyőzöm korábbi önmagam. Az adrenalin pedig az, amiért mindezt csinálom. A Stage-ben a második sárga lámpánál tudom, hogy már alig pár tizedmásodperc választ el attól, hogy a tökéletes reakcióidő érdekében már a három sárga lámpánál kidobjam a kuplungot, és reménykedjek, hogy nyélgáz közben nem áll kerékre a motor az első 100 méteren.
– Mi volt eddig a pályán a legemlékezetesebb élményed?
– Amikor tavasszal, a Kakucs Ringen összemérhettem a tudásom egy szintén RC390-el pályázó, de vérprofi versenyzővel, akit követve rengeteget tanultam ívekről, fékhasználatról, és hobbi-versenyző létemre, a kevésbé nehéz kanyarokban nap végére sikerült is tartanom a tempót.
– Mik a távlati terveid a versenyzéssel kapcsolatban?
– A gyorsulási versenyek mellett más szakágak is vonzanak. A gyorsasági szakágban jövő évben szeretnék nevezni a MAMI-kupába, de jelenlegi tudásommal nem vagyok megelégedve, és ha indulnék, akkor komoly versenytársként szeretném tenni, nem pedig sereghajtónak nevezni.
Szponzor hiányában, sajnos már a MAMI-kupában való indulás is nagy megterhelést jelentene, úgyhogy nagy valószínűséggel csak saját magam szórakoztatására, de a körülményekből a legtöbbet kihozva szeretnék pályázni és versenyezni. Igaz, nem versenyzés, de külföldi pályákra szeretnék kijutni, valamint kipróbálni azokat. Legfőképpen a Laguna Seca aszfaltcsíkja vonz, mivel ez volt az a pálya, amelyiken szimulátorban először versenyeztem, és tanultam meg a vonalvezetését.
– Mit üzennél azoknak a csajoknak, akik el szeretnék kezdeni a motorversenyzést?
– Ne keressenek kibúvókat és kifogásokat. Nem kell számukra alkotott versenyeken részt venni, hiszen ezzel azt érik el, hogy még kevésbé veszik komolyan őket. Akkor a legédesebb a győzelem, ha komoly, gyakorlott, szintúgy győzelemre éhes ellenfelekkel méred össze a tudásod és motorod, ilyenkor tudja az ember átlépni saját korlátait is.
