A vezetéstechnikai tréning hasznos
Egy nagyon jó barátnőm mindig mesélte, hogy milyen tréningen volt, miért tetszett neki és persze próbált rábeszélni, hogy menjek én is egyszer. Igazából ő amióta csak motorozik, jár tréningekre is. Én nem.
Robogóval kezdte, most egy Suzuki DL650-nél tart. Amikor csak tehette, motorral közlekedett munkába, túrázni, bárhova.
Persze én mint „régi” motoros csak hümmögtem rá, hittem is, nem is hogy ez tényleg ilyen jó és hasznos. A társaságomban kevesen járnak motoros képzésekre. A többség úgy áll hozzá, hogy minek is hisz inkább eltankolom azt a pénzt, bejárom keresztbe-kasul a világot majd, azzal tanulom a legtöbbet, nekem már nem lehet újat mutatni.
Az én fejemben is voltak ilyen gondolatok is. Aztán vettem egy újabb motort és ment is tök jól minden. Elmentem egy túrára ezzel a barátnőmmel és láttam, éreztem, hogy ő mennyivel ügyesebb. Akkor kezdtem átgondolni, hogy talán mégse ártana egy kicsit újratanulni.
Be is regisztráltam egy RILI alaptréningre magam. Ez egy két napos elfoglaltság. Persze bármely más hivatalos képzés megfelelő lehet.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Első nap már jól be voltam sózva, tele kíváncsisággal, hogy vajon mi lesz. Fog menni, bénázok, elesek, bírni fogom?
Kezdésnek bemelegítő körök, mindenféle pózban a motoron. Aztán a manőverezések, fokozatosan nehezebb pályákkal. A nap felénél már ott tartottam, hogy én nem is tudok motorozni! De minden gyakorlatot figyelt az instruktor és mindig elmondta milyen volt, mire figyeljek. Csoportban átvettük az elméleti részeket is, be is mutatták minden mozzanatát.
A nap végén, vacsora után egy meggyes sör fejbe vágott, úgy aludtam mint a lőtt kutya. De már a hazaúton is éreztem, hogy bátrabb vagyok, jobban megy minden a vezetésben.
Másnap már magabiztosan értem a helyszínre, fog ez menni felkiáltással. Na ja, az első pályáig!
Róttuk a köröket folyamatosan, izzadva nem csak a melegtől hanem a stressztől is. De addig nyüstöltük míg csak sikerült. Innen már a több mint 200 km-re lévő hazaút következett. Éreztem, hogy fáradt vagyok de valahogy mégis könnyedebb volt a közlekedés. A szokásosnál lassabb tempó ellenére is ugyanannyi idő alatt értem haza. Ennyit fejlődött a technikám a 2 nap alatt.
Összefoglalva nagyon hasznosnak bizonyult a tréning, sokáig agyaltam még az ott tanultakon, próbáltam beültetni a motorozásomba.
Az biztos, hogy hiába tankoltam volna el azt a pénzt, azzal nem tanultam volna ennyit, ennyi idő alatt. Hiába figyeltem volna a tapasztaltabbakat, nem jöttem volna rá, hogy oldják meg a helyzeteket. Nekem talán még nehezebb is, mert két évtized berögződéseit kell levetkőzni, újratanulni. A mai napon pedig egy Euroringes kanyar-képzésre mentem el, így megint van mit csiszolni a technikámon.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy menjen el, csinálja meg, nem fog csalódni, max. saját magában. Sarkítva akár az életedet is megmentheti, ha megfogadod a tanácsokat, hiszen a legjobbaktól érdemes tanulni.
Ha tehetném, ezt mindenkinek kötelezővé tenném minden jogosítvány újításkor, de az se ártana, ha minden tavasszal mennénk.
