Új családtag, avagy a Rozsdaboglya Hadművelet elkezdődött
Máltán élek, kajafutárkodással foglalkozom. A múlt hónapig flottában dolgoztam, ahol biztosítottak robogót a munkára (ég áldjon, kicsi Address) majd átváltottam vállalkozóira abban a tudatban, hogy tök olcsón lehet motort bérelni.
Aha, LEHETETT, a vírus idején, mikor a turizmus messzire elkerülte a szigetet. Minderre akkor döbbentem rá, amikor már felmondtam és elintéztem mindent, ami a vállalkozással jár, majd bebattyogtam a motorbérlő céghez, ami még mindig aktuálisnak hirdette a Bolt futárok részére a kedvezményes bérlés lehetőségét.
Hát majdnem körbe röhögtek, hogy az bizony januári ajánlat volt, csak „elfelejtettek” szólni a Boltnak. Hazaérve, már jött is az újabb e-mail a kedvezményekről, a motorbérlő cég ajánlata pedig már nem volt benne… Na sebaj, inkább keresek valami olcsó munkalovat, minthogy annak az árát minden hónapban a bérlésre költsem.
Na most, a kis sziget lakosságáról annyit kell tudni, hogy erősen érezhető az olasz beütés a levegőben. „Jóvanazúgy”, úgyhogy jó pár, csak aprócska hibával vagy tökéletesnek hirdetett motort megnézve azzal kellett szembesülnöm, hogy van baj a fejekben rendesen…
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Az utolsó csepp a pohárban egy YBR volt, amin „csak ülést kell cserélni”. Valójában szegény motornak megváltás lett volna a bontó, annyira le volt lakva. Talán soha, semmit nem is cseréltek rajta a tízen-egynéhány éve alatt. Szó se róla, a motorja így is hibátlanul ketyegett.
Kezdtem feladni a harcot, úgyhogy jelentkeztem pár állásra abban a tudatban, hogy ez bizony most nem fog összejönni, ilyen az én szerencsém… Aztán egyszer csak szembe jött egy hirdetés a Marketplace-en. Noname motor (azaz mi korábban még sosem hallottunk róla), 2 km-re tőlünk. Bánja a franc, nézzük meg, azzal semmit nem veszítünk. Százszámra szaladgálnak az utakon a kínai vackok, csak nem lehet annyira rossz.
A kínainak gondolt kismotor valójában koreai, és minden várakozásomat felülmúlta. Kicsi, könnyű, sportos az üléspozíció, csutkakormány, injektoros, 2 literes fogyasztás, szépen ketyeg a motorja, jók a gumik, fékek, lánc. Hátul gyárilag szélesebb gumi van rajta, mint a GS-en (!), elöl-hátul tárcsafék (!), olajhűtő (!).
Egy Boci kálváriája, avagy magyarországi motorkerékpár forgalomba helyezés kezdőknek
Esztétikailag van rajta kifogásolnivaló, csupa felületi rozsda, itt-ott karcos, de összességében használható állapotban van, a kihívásokat meg ugye szeretem. Remélem ő is örül, hogy végre valaki fényesre nyalja a kis popóját! Olyan ez a motor, mintha összegyúrtak volna egy Hornetet (kinézet), egy GS-t (szerkezet) és egy kis CBR-t (motor, üléspozíció). Az eredmény pedig egy Daelim RoadWin 125 lett.
A tulaj magának alkudta le az árat, majd ideadta a forgalmit, amivel el kellett menni biztosítást kötni és átíratni. Az első olajcserét meg is ejtettem már a 40 fokban az utcán, rásütve a seggemet a flaszterra. Illetve kapott egy alapos takarítást, helyenként rozsdaeltávolítást is, de hosszú még az út előttünk, hogy vállalható motort varázsoljak belőle.
Az ügyfelek visszajelzése abszolút pozitív. A robogós időszakban nem kaptam ennyi figyelmet, mosolyt, bókolást. Amúgy is ritka a női futár, a női motoros is (ha a nyári ruciban, papucsban vagy tűsarkúban munkába, boltba csapató robogós csajokat nem számítjuk ide), ebben a kombinációban meg elég nyerő a felállás.
Hát így kezdődött a mi történetünk, és remélem, nem okozunk csalódást egymásnak az elkövetkezendő időszakban sem!
