Tóth Szandra
A motorozást egy kölcsön Simsonnal kezdtem. Addig is tetszett a motorozás, de ekkor már biztos voltam benne, hogy a következő cél egy saját motor.
16 évesen megszereztem az A1 kategóriás jogsit, aztán meglett első nagy szerelmem, egy fekete-szürke 125 cm3-es „kisszúnyog”, az NSR. Először nagyon furcsa volt vezetni, de hamar megszoktam, szerettem vele gurulni. A bemutatása viszont viccesre sikerült…
Mentem nagyihoz, hogy megnézhesse a szép új motorom, csak nem tudtam, hogy előző nap az utcájukban árkokat ástak, és ahogy megálltam a ház előtt, a frissen rendezett föld a lábam alatt beomlott az árokba, úgyhogy szép lassan eldőltem. Természetesen sem a motornak, sem nekem nem lett semmi bajom, gyorsan felállítottam, két perc múlva pedig már csak nevettünk rajta.
Amennyit csak tudtam, motoroztam. Először persze csak közelebbi helyeken, párszor még a sportpályán is jártam: kanyarogni és fékezgetni is gyakoroltam. Aztán már nagyobb túrákra is mentem.
Szandra profiljaA második nyáron bekerültem egy motoros csapatba, azóta is sokat motorozunk, túrázunk együtt nagyon megkedveltem őket, és a közös motorozásokat. Szoktunk szervezni pár nagyobb, több napos túrát is minden évben, és több kisebbet is, de gyakran megyünk csak úgy egy-egy délutáni kört is.
Ebben az évben sajnos egyszer el is csúsztam a motorral. A bal oldalán megkarcolódtak az idomok, és letört az indexem, nekem pedig bőröm kopott, és a térdem, medencém zúzódott. Mint ahogy az elő van írva, akkor pont nem voltam teljesen beöltözve. Nagyon mérges voltam magamra, mert szinte karcmentes, tökéletes állapotú volt előtte a motorom.
