Sose járj így! – Edit csúnya balesetet szenvedett októberben robogóval
Sokáig vaciláltam, hogy írjak-e, de ami miatt így döntöttem, az az, hogy más ne járjon úgy mint én. Előre szólok a képek között lesz 1-2 csúnya, de kezdem az elején.
Tavasszal kaptam a páromtól egy Suzuki Lets 2-est, amit hamar „kinőttem”, hisz kb. 4 hónap alatt vagy 6000 km-t tettem, bele és úgy alakult a munkám, hogy szeptember elejére napi 100-150 km-t kellett mennem. Ekkor kaptam meg az én kis első látásra szerelem motoromat egy piros Peugeot Speedfight 2-t. Mit mondjak? Imádtam.
Ami miatt a múltidő, hogy október 20-án a Cinkotai úton Cinkota felé haladva egy szemből érkező „úriember” vagy inkább bácsika úgy döntött, nagy ívben balra kanyarodva befordul az utamat keresztezve előttem a mellékutcába. Sajnos mindezt féktávon belül. Mindkét kezemmel belecsimpaszkodtam a fékebe, próbáltam balra irányítva a motort elkerülni vagy legalább tompítani az ütközést, hiszen ahogy megláttam hogy kanyarodik tudtam agyban, hogy esélyem nincs elkerülni azt.
Nekimentem, a motorral eldőltem, majd felálltam a motorról (igen, le se estem róla). Jött két fiatalember, mondták üljek le, hívták a rendőröket, mentőt. A kedves bácsika se akkor, se később, se azóta meg nem kérdezte jól vagyok-e? A mentő ért ki előbb, beültettek, megvizsgáltak.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Csak a jobb lábam fájt, ami felülről csapódott a motorra. Levetették a nadrágom, és akkor láttam meg én is, hogy egy szép nagy kézfejnyi lila folt éktelenkedik rajta. Mondták megvárjuk a rendőröket, utána bevisznek a balesetibe.
Közben odaértek a fiaim vigyázni a mocimra, míg párom odaér utánfutóval. Tőlük tudom, hogy mikor a rendőr kiért és engem elvitt a mentő, bácsika azzal nyitott én vagyok a hibás mert 90-nel száguldoztam. Ehez annyit, hogy szegény kis 50 cm3-sem hátszélben, lejtőn lefele, talán tudott max 75-öt…
Aki ismeri ezt a szakaszt, tudja, hogy nem sokkal előtte vasúti átjáró van, majd egy nagyívű kanyar, és folyamatos emelkedő, szóval ha akartam volna se tudok gyorsan menni, de inkább megfontoltnak tartom magam mint vakmerőnek. Na mindegy ezt a részt majd rendőrség intézi, bár biztosítóm már megkeresett, hogy bácsi beadta a kártérítési igényét engem károkozóként megjelölve, persze én is megtettem a megfelelő lépéseket.
