Reichardt Sára Wonderlandből!
A csodaszínes, mesés Wonderland Tattoo-ban varr Reichardt Sára, aki élő példája annak, hogy aki mer, az nyer.
A soproni leányzó nemrég költözött fel Budapestre, hogy megélje az álmát, s fejlődjön a tetováló szakmában.
A csak csajokból álló tetováló csapat tagjaként, Sárára a grafikusabb stílus jellemző, s a fekete-szürke minták, főként kedvencei, a mandalák csodaszép tervezése, tetoválása.
A beilleszkedés, a budapesti nyüzsgés megszokása könnyen ment Sárinak, s ezerrel dolgozik a műhelyben. De hogyan kezdődött ez az egész…?
─ Már középiskolás koromban szimpatizáltam a tetoválással, de utána elterelődött erről a figyelmem. Egyetemre kellett mennem szülői nyomásra, s ott grafikát tanultam.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Majd újra fellobbant a tetoválás iránti érdeklődésem. A kollégiumban, a barátaimon kezdtem el varrni. Amikor lediplomáztam, úgy döntöttem, Sopronból a fővárosba költözöm. Azt gondoltam, itt több lehetősége van egy tetoválónak. Próbálkoztam különböző helyeken, s végül nagy mázlim volt, mert megláttam Krizsán Lili hirdetését, hogy tetoválót keresnek. Két nap múlva feljöttem Pestre, találkoztam Lilivel, és fel is vett dolgozni. Amikor az ismerősökön gyakoroltam, lassan ment a fejlődés, tehát mindenképpen szerettem volna szalonban elhelyezkedni. Idén január óta vagyok a Wonderlandben.
─ Ez gyorsan ment! Bátor voltál, hogy szinte egyik percről a másikra belevágtál!
─ Igen, így utólag belegondolva, tényleg! De akkor nem tudatosult bennem, hogy mi van, ha rosszul sül el valami, hiszen egyedül jöttem fel hirtelen Budapestre. Szerencsére, jól alakult minden!
─ Milyen felületen kezdted el a tetoválást? Rögtön emberi bőrön?
─ Először narancson, disznóbőrön gyakoroltam, majd magamon próbáltam ki a tetoválást. Tudni akartam, mennyire más az emberi bőr, mit érez az, akit varrnak. A lábfejemre készítettem sorban pöttyöket, majd a bokámra két tollat. Szörnyű érzés volt, utólag rájöttem, hogy a lehető legrosszabb helyet választottam magamon a tetoválásra.
─ Lili elmondta, hogy mindenkinek teljesen különböző stílusa van köztetek. Neked mi az erősséged, s mit nem szeretsz?
─ A színes tetoválásokat nem igazán kedvelem, de ha csak rajzolok valamit, akkor is mellőzöm a színeket. Mivel grafikusnak tanultam, megmaradt a fekete minták szeretete. Bár, mióta itt vagyok, próbálkoztam színes kép készítésével, s egyre jobban érdekel a dolog.
A legjobban mandalákat szeretek tetoválni, persze nem színeseket. Ezt, ami rajtam van, én terveztem és Lili kezdte el varrni, félkész állapotban van, még egy kis szürke jön bele. Amint látod, bőrön imádom a fekete-szürke mandalákat, magamra nem varratnék nagyon színes dolgot.
─ Tényleg egészen másként hatnak az ilyen mandalák, mint a színesek. És ezeken kívül, még valami kedvenc?
─ Nagyon szeretem a dotwork stílust, amikor pontokból épül fel a tónus, s vékony tűvel kell tetoválni. Az első expomon, tavasszal, ilyen technikával varrtam egy srácra.
─ Említetted, hogy folyamatos fejlődésre vágysz. Teljesült?
─ Igen, egymástól sokat tanulunk. Amikor nincs vendégem, odaülök valamelyik kolléganőmhöz és nézem, ahogyan dolgozik. Tőlük a színes tetoválások kapcsán lesem el a „trükköket”. Emellett az interneten sokat tájékozódom, inspirálódom képek, videok alapján a szürkeárnyalatos tetoválásokkal kapcsolatban. Például a dotwork stílusú mintákat sem mindenki tetováló géppel készíti, hanem úgy képzeld el, mint egy tollszerű eszközt, mellyel a pontokat a bőrbe ütik. Ezt nagyon szeretném kipróbálni! – mosolyog Sári.
Reméljük, minél hamarabb így lesz, s ki tudja, lehet Sári is kézzel fog tetoválni a gép helyett…
