Varrattál már magadra szilveszterkor tetoválást?
Ha azt mondom, „szilveszter”, azt mondod „őrület, boldogság, pia, buli”. Aztán jön az év első napja. Ébredés. Szemrevételezés. Mi ez? Tetoválás? Biztosan nem igazi!
Akár a Másnaposok című filmből idéztem volna fel egy jelenetet. A szilveszter általában az emberek többségének a véget nem érő party-ról szól.
Az év utolsó napja, amikor mindent szabad. Főleg azt, amire utána nem emlékszünk. És a haverok sem! De mi van, ha maradandó nyoma marad a fergeteges éjszakának?
A menetrend manapság az szokott lenni, hogy valakinél elindul az „alapozás”, egy kis ez meg azzal. Azután elindul a csapat a szórakozóhelyre, és reggelig tart a hepaj.
Tekintve az „alapozástól” a hajnali órákig fennálló időszakot, bármi megtörténhet. Akár előkerülhet valahonnan egy tetováló is. Ne adj’isten, még gép és festék is van nála véletlenül…
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
És valaki előáll az eget rengető ötlettel: „Készítsünk egyforma tetoválást mindenkinek, hogy emlékezetes legyen ez a szilveszter!”
Addigra már benne vannak bármiben. Mivel készen kell lennie az összes tetkónak, úgy döntenek, nem mennek a szórakozóhelyre. Itt maradnak, és megvárják, míg minden delikvensen ott virít a minta.
Zzzzz – berreg a gép egyfolytában. Pár perc múlva éjfél, a pezsgők pukkanásra készen, a petárdák, a dudák, a konfetti szintén. A tetováló gép leáll, egy kis „technikai szünet” következik.
És tessék, a mutató átfordult, újév van! Őrjöngés, ölelkezés, a társaság fele lefóliázva, már ami a frissen varrott testrészeket illeti.
Koccintás, örömmámor, és folytatódik a buli. No meg a varrás! Mire kezdenek hazafelé szállingózni az emberek, mások pedig a lakás különböző részein aludni, lassan készen lesz mindenki, és a megemlékezés teljessé válik a tetoválások által.
Kora délután ébredezik a banda, és szembesül az életre szóló élménnyel: össznépi tetováltatás áldozatai lettek. Van, aki röhög, van, aki lézeres eltávolítás után néz, hiszen újra jönnek a „szürke hétköznapok”…
Történt már veletek hasonló dolog? Varrattatok már úgy, hogy nem emlékeztetek rá utána?