Mindenki nyert, aki célba ért – Dakar 2017
Egy ilyen embert próbáló versenyen talpon maradni, végig sikeresen küzdeni a természettel, a technikával, és nem utolsó sorban a lelki megterheléssel, majd átlépni a célvonalat sok résztvevő számára teljesen elfeledteti azt, hogy hányadikként lépi át azt. Aki addig kibírta, az nyert.
A tapasztalatgyűjtés mellett persze, nem elhanyagolandó a helyezési sorrend. Az előkelő helyezések már csak bónuszként, plusz dicsőségként is elkönyvelhetők, bár elérésük nyilván nagyobb teljesítményt kíván, mint az, hogy egyszerűen, a mezőny végén lassan, de biztonságosan kullogva begördüljön valaki a célba. A Dakar indulói természetesen egytől-egyig a legjobb helyezések reményében álltak idén is rajthoz, és mindent beleadtak, hogy legalább az első tízben benne legyenek.
A 2017-es Dakaron nem üdvözölhettünk újabb női motorosokat. A két spanyol csaj most is kitett magáért, de az előző évhez képest nagy meglepetést nem okoztak. Laia Sanz a tavalyi 15. helyezését nem tudta megfejelni. Most csak a 16. jött össze. Azért ez is szép teljesítmény, mivel erősen a mezőny élbolyában mozgott. Legrosszabb helyezése a két hét alatt is csak a 25. volt. Az álom nem vált valóra, de legalább van, ami hajtsa továbbra is. A cél az első tízben benne lenni. Ebből nem enged.
A másik spanyol csaj, Rosa Romero Font is a korábbi évekhez hasonlóan teljesített. A célig versenyben maradt 97 befutó közül a 80. hely lett az övé. Pozíciója az elmúlt években – kivéve, amikor feladni kényszerült a versenyt – szintén ebben az utolsó negyedben volt, így nagy meglepetést ő sem szolgált.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
A célban rendezett díjátadón a győztes motorosnak járó jutalmat a brit Sam Sunderland vehette át. A tavalyi évben sziporkázó Toby Price-nak egy baleset miatt fel kellett adnia a versenyt, így nem tudhattuk meg, hogyan teljesített volna az idei terepadottságok mellett. Jövőre lesz alkalma bizonyítani. Sajnos idén egymást is veszélyeztették a versenyzők. Az autós Stephane Peterhansel elgázolt egy motorost, ami elég ritka, de nem kizárt esemény a Dakaron.
Horváth „Laller” Lajos korai kiesése után szerencsére a magyar és határon túli magyar versenyzők sikeresen beértek a célba. Dési János az 56., míg a szerbiai Saghmeister Gábor a 73. helyen végzett. Igazi meglepetést okozott a román színekben induló Gyenes Emánuel, aki közvetlenül Laia Sanz után, a 17. helyet birtokolhatja célba befutók között.
A quadosok sem avathattak női győztest. A hazai pályán versenyző, bolíviai Suany Martinez kiesése után csupán egy quados, a jól ismert francia, Camelia Liparoti maradt talpon, aki most is a középmezőnyben végzett, ahogy azt megszokhattuk. Idén a 13. hely az övé.
A szervezők egészen biztosan jövőre is válogatottan kemény útvonalat jelölnek ki az elszánt indulók számára, ahogy ez most is történt. Mély homokkal, sárral, folyómedrekkel, lassú, szinte akrobatikus ügyességet követelő, technikás szakaszokkal, és nagyfokú koncentrációt követelő gyors etapokkal kell évről-évre sikeresen megküzdeniük a legbátrabbaknak, akiknek a dolgát még a navigációs nehézségek sem könnyítik meg. Igazi XXI. századi lovagi versengés ez, azzal a különbséggel, hogy nem egymással, hanem a körülményekkel, elemekkel, gépekkel és mentális megterheléssel kell küzdeni az első helyért a királylány keze helyett. Nemes küzdelem ez, ami sokakat vonz, és vonz is majd a jövőben.