Kuplungos a csávó! – Mi az a tengelykapcsoló? Miért van rá szükség?
Többtárcsás kuplung
Kicsit bonyolultabb a helyzet akkor, ha a vasat hajtó motor főtengelye keresztben forog. Ez a gyakoribb helyzet. Ilyenkor a motor a sebességváltót valamiféle hajtáson (az ún. primer hajtáson) keresztül hajtja meg.
Ritkán, de előfordul, hogy a főtengelyen van a tengelykapcsoló, ezután a primer hajtás (MZ 250-es blokkjai), de általában a tengelykapcsoló (ti. kuplung) a sebességváltó bemenő tengelyén van csapágyazva. Az egyik, ritkább kivitelben ez szintén szárazon futó, de több súrlódótárcsából álló tengelykapcsoló (Harley-Davidson), de gyakoribb, hogy a sebességváltó és a primer hajtás olajban futó házában található.
A primer hajtás egy ún. külső kosarat hajt, aminek belső felülete fogazott, és a sebességváltó bemenő tengelyén szabadon forog valamiféle csapágyazáson. Ennek belsejében van a sebességváltó bemenő tengelyére szerelt, azzal együtt forgó belső kosár.
A kettő között szintén súrlódás teremt kapcsolatot, felváltva külső és belső fogazású lamellákkal, amik közül a külső fogazásúak súrlódást növelő anyagból készülnek. Ez régen parafa betétes acéllemez volt (Pannonia P20: egy gyorsulás, egy kuplung lamella-készlet), ma már műanyag alapú kompozit.
A lamellák összeszorítását a belső kosárra szerelt szerkezet végzi. Ebben lehetnek csavarrugók (Jawa) vagy lemezrugó (ETZ 125). A kiemelést végezheti a sebességváltó furatos tengelyén átdugott pálca (Jawa), vagy egyéb szerkezet (Simson). Egy ilyen tengelykapcsoló szerelésének lépéseiről készített egy barátom fotósorozatot (Jawa 250). Igen, az az én olajos kezem!
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Fontos tudni, hogy a száraz tengelykapcsoló súrlódó felületére került olaj, zsír vagy nedvesség a tengelykapcsoló csúszását, elégését idézi elő. Ugyanezt okozza, ha az olajban futó tengelykapcsolóban nincs, vagy nem elég, vagy nem a megfelelő minőségű az olaj.
Automata kuplung
Vannak automatikus tengelykapcsolók is. A motorkerékpárokban, robogókban ezek többnyire egyszerű mechanikus szerkezetek, a személykocsikban, buszokban, teherkocsikban hidrodinamikus elven működőket használnak, azt most nem tárgyalnám.
Van ugye a raklapnál is egyszerűbbnek tekintett Babetta 207 (az egysebességes). Abban ugye nincs sebességváltó, meghúzod a gázt és megy, elengeded, nem megy. Abban a klasszikus röpsúlyos tengelykapcsoló van, amihez hasonlót a 3. ábrán látsz.
Marha egyszerű, ha növekszik a fordulatszám, a súlyok, amik a primer hajtás után vannak, rugó ellenében kifelé mozdulnak, ráfeszülnek belülről egy fazék-szerű dob belső felületére, ez viszi át a hajtást.
A robogóknál már nem ilyen egyszerű, ott két pár kúpos tárcsa van, melyek tengely irányban el tudnak mozdulni, és egy széles szíj viszi át a hajtást a hajtó tengelyről a hajtottra. Alapban a szíj a hajtó tengelyen levő két, egymástól távol levő tárcsa között, egy csapágyon nyugszik.
Amikor a fordulatszámot megemeled egy gázadással, a két, hajtó tengelyen levő tárcsát kirepülő görgők közelítik egymáshoz, megérintik, és lassanként elindítják a szíjat. A másik pár tárcsát rugók nyomják össze, így tartják feszesen a hajtószíjat.
Ahogy a görgők egyre kijjebb repülve egyre inkább közelítik egymáshoz a hajtó tengelyen levő két tárcsát, a szíj egyre nagyobb átmérőre fut fel, egyre kevésbé lesz lassító az áttétel, egyre gyorsul a robogó. Eközben ugye a hátsó, hajtott szíjtárcsák egymástól távolodnak (rugó ellenében), így egyre kisebb átmérőn fut hátul a szíj, az áttétel gyorsítóvá válik. Elmés módon így kombinálták a fokozatmentes nyomatékváltót a tengelykapcsolóval.
