Kuplungos a csávó! – Mi az a tengelykapcsoló? Miért van rá szükség?
Ha valaki megítélésünk szerint nem egészen normális, azt is szoktuk rá mondani: csúszik a kuplung nála. De mi a fityfene az a kuplung? Mire jó az? Hol van? Hogy néz ki? Milyen hibái lehetnek? Járjuk egy kicsit körbe a témakört!
A kuplung története
Nyugi, nem lesz hosszú a bevezető törióra. Valamikor, a híres Csonka-féle levélgyűjtő motoros tricikliknél még nem volt ilyen alkatrész. Amikor el kellett vele indulni, bepedálozták, amikor meg kellett vele állni, lefullasztották, aztán jóccakát. A gőzgépekre nem kellett ilyen, mert álló helyből, önerőből meg tudtak indulni. Nem volt nagy történet.
Viszont a forgalom sűrűsödött, az idő eljárt. Rájöttek, hogy úgy kényelmes – és biztonságos! – egy járművet kezelni, ha a belsőégésű motor, ami hajtja, azonnal meg tudja mozdítani a járgányt, amikor csak a vezetője kívánja az elindulást. Ezért találták ki, hogy egy súrlódó tengelykapcsolót iktatnak be a motor és a kerékhajtás közé.
Kuplung alkatrészek kép a weboldalról autodoc.hu
Ez kezdetben egy feszítőszerkezet volt, ami az általában hátsó hajtott kerékre szerelt laposszíj hajtás szíját megfeszítette, így indult el a motor, és így lehetett megállni vele úgy, hogy a motort nem kellett leállítani. Volt olyan ősmotor, aminél két szíjtárcsa is volt, és álló helyzetben lehetett áttenni az egyikről a másikra a szíjat, attól függően, hogy sík terepen vagy hegyvidéken akartak vele menni.
Nemsokára megjelentek a kézzel vagy lábbal kapcsolható nyomatékváltók, és az elindulást, megállást, sebességváltást lehetővé tevő tengelykapcsolók sem szíjfeszítéssel működtek többé.
A tengelykapcsolók fajtái
A jármű tengelykapcsolók mind súrlódással működnek, hogy finoman lehessen működtetni ezeket. A működtetés módja szerint lehetnek manuális és automatikus működtetésűek. Kialakításuk szerint lehetnek egy-vagy többtárcsás száraz, és többtárcsás olajban futó kivitelűek. Mindegyiknek megvan az előnye, hátránya, sajátos kínjai.
Egytárcsás, száraz kuplung
Lássuk először az egytárcsás száraz kivitelt, mert az ilyet használó motorkerékpárok kialakítása egészen eltér a többiétől. Ilyen tengelykapcsolót használ például a BMW a boxermotoros modelleknél, a Moto Guzzi, az Ural.
Ezek hosszában forgó főtengelyű motorral vannak szerelve. Ezeknél, ugyanúgy, ahogy a személykocsiknál vagy teherkocsiknál, a szerkezet a motor lendkerekére van csavarozva. Egy tányérrugó, vagy több csavarrugó egy nyomólap segítségével rászorít egy tárcsát a lendkerékre. A tárcsa a sebességváltó bemenő tengelyével forog együtt.
A lendkerékre csavarozott szerkezet és a benne levő tárcsa között csak a súrlódás viszi át a nyomatékot. A tengelykapcsoló alapállapotban zárt, a súrlódó erőt a bal kormánymarkolaton található kézikar (elvetemült choppereseknél a bal lábpedál) működtetésével tudjuk megszüntetni. Ekkor a motor nem hajtja a sebességváltót, meg tudunk állni, tudunk sebességet váltani, el tudunk szépen finoman indulni (állatkodók tudnak egykerekezni). Az 1. ábrán láthatjátok egy ilyennek a metszetét.
