Kicsi de vadállatka – BMW G310R 2017 Teszt
Az indiai piacokon már régebb óta elfogadottak, sőt óriási piacuk van a 125-, 250-, 300 cm3 körüli motoroknak. Mondjuk ki bátran, ha az embernek a szaladgálnivalója nagyon sok, és a forgalom ordenáré nagy, oda bizony sokkal komfortosabb egy kicsivel becsapatni az autók közé, mint az európai megalomán kultúrában növekedett 600 cm3 feletti nagyvasakkal kínlódni.
Egyébként nekem régi szívfájdalmam, hogy a 250 cm3 után a bajos és ritkás 400-as japó/akárhonnan származó belpiacosok a következő képcső (garantált kínos alkatrészvadászatok garázsban guggolás esetén), aztán jönnek az 500-as meg 600-asok, ha az ember élhető és könnyedebben javítható gurigát keresgél – mert ezekre nem megy rá a szezon az esetleges lassú alkatrész import miatt.
A belpiacos 400-asokkal az a hiba, hogy hiába ide internet, oda aliexpressz, ha valamit nem gyártanak, akkor az nincs, vagy nagyon ritka, vagy legyártatod aranyárban. Úgyhogy most ezt az űrt úgy nézki, kezdik felfedezni már az európai piacokon is, és a BMW bele is tolta a rendszerbe ezt a kis vadállatot.
Mért is vadállatkáztam le?
Kezdjük is a járásával: az én 165 cm magasságomnak igen komfortos lábleérést, és testtartást ad, kellemesen egyenes derekú üléspozícióval, fürge, igen hajlékony, de sportosan kemény futóművel. A vadállatságához pedig jön hozzá az, hogy ha nagyon téped a száját, akár 160 km/órát is kitaposhatsz belőle. Jött ki a szemem mint a csigának, amikor a nulláson a menetszél ellenállásától gyanakodva lesandítottam, és ezt mutatta a kicsike.
Szóval ezt nem néztem volna ki belőle! Pláne hogy 140-150 km-es végsebességet jósoltak amikor odaadták. Biztos volt egy kis hátszél, meg a hosszú lejtő, na de mégis, csak 313 cm3.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
A külső elegáns fehér szép kék-piros trikolor csíkokkal, foltokkal, sportosra véve a figurát. Digitális műszerfal, nagy kézreálló ergonomikus kezelőszervek (kicsit hondás) jó nagy tükör. Plexi az nincs, vagyis hát valami kezdemény van a lámpa felett, de az csak inkább darabra van meg, funkcionálisan nem zavar bele a rendszerbe egy csöppet se. De hát végül is haladós motornak tervezték nem sebességinek, szóval eredendően ez nem kéne hiányozzon.
A motor súlya nevetségesen kicsi, 158 kiló, ide-oda rakosgatni, parkolni vele nagyon egyszerű a picike súlya miatt. Az arany színű első villa és a hosszú villaút közepesen kényelmessé teszi a városi gödörjárást, a hátulja is értelmesen hangolt, akár kishazánkban lévő utakon is élvezetet nyújt. A tükrök élhető lapátok, a fék kellemesen harapós, a váltó határozott kezelést igényel.
Összeségében egy fürge, kicsi és nagyon lelkes jószágot ismerhettem meg személyében, bátran ajánlom kezdő motorosoknak, ingázáshoz, kis fogyasztást, de határozott haladást tervezőknek. Konkrétan megkedveltem ezt a kis őrültet.