Hörömpő Szilvia
Hát hol is kezdjem… szerintem kiderűl hogy nem vagyok egy blogger, de megpróbálom leírni, hogyan is kezdődött nálam a motor szerelem.
A mi családunk (vagyis a pasi oldal), amióta az eszemet tudom motorozott. Édesapámnaki is volt motorja több is, de én csak a Simson Schwalbe-ra emlékszem (vagy ahogy én hívtam gyerekként a svarbi), hiszen azon vitt apa mindig motorozni mikor kicsi voltam. Aztán elértem a 12 éves kort és nővéremnek a jelenlegi párja bolondított bele teljesen. Nem kellett sokat erőlködnie, ezt valjuk be.
Abban az időszakban a Babettán át a talpváltós Simsonon keresztűl a krossz motorig mindet kipróbáltam, ami a sógor tulajdonában volt. Volt pár esés, anyukám felől egy két jó szó, hogy milyen ügyes is vagyok, hogy mindig összetöröm magam. Teszem hozzá ő kimondottan nem szereti, ha motorozom a mai napig! Mert félt… mindíg azt mondja, égnek áll a haja ha megyünk.
Aztán 2008-ban letettem A2-re a jogsit, mert akkor még 21 éves kor volt a nagy A korhatár, és én csak azon a télen töltöttem volna be, szóval így lett A2-m. Aztán ahogy befejeztem a sulit, jött a munka, hogy majd megvegyem álmaim mociát, de a szerelem kicsit közbeszólt… (de ezt a részt olvashattátok már egy másik bejegyzésemben).
Szóval össz-vissz 6 évre a motorosjogsi megszerzése után meglett a vasam! 2014. 05. 09-én lettem büszke és boldog tulajdonosa egy 1997-es GSF 250V Banditnak, vagy ahogy én hívom, a kis banditám, vagy kicsikém. Azóta volt baleset is (ugye a tanuló pénz), de az sem tántorított el, hogy befejezzem, mondjuk ez eszembe sem jutott.
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
Ami a lényeg én így lettem egész, az életem része a motorozás, és ez mindíg így marad. Köszönöm, hogy közétek tartozhatok, és azt is hogy végigolvastad. (Remélem annyira nem lett béna.)
Balesetmentes széles utat mindenkinek!
Üdv: Szilvi, pici Szilvi, mert a csamos túrán így neveztek el.
Sziasztok csajok!
Jó hosszú ideig nem szóltak hozzá az írásodhoz! Pedig nem béna egyáltalán, sőt, szerintem jó! Hirtelen föl se ismertem a vasad, pedig én is mentem már ilyennel (idegesítően rövidre van áttételezve). Nagyon szép! Remélem, a cikk íródása óta is balesetmentesen rovod a kilométereket! Üdv szeva: Vidék