Honky Tonk Woman – az örök sláger
Sokan feldolgozták már hazánkban ezt a dalt, amit a The Rolling Stones indított útjára. És milyen jól tették, hiszen a Z’zi Laboron át a Zorallig, mindenhol nagy sikert aratott.
Engem különösen szíven talált, ugyanis a húgommal még gyerekkorunkban, folyamatosan a veresegyházi asszonykórus zsebkendős hadműveletére roptuk a táncot. Amikor pedig, a Zorall zenekar előadásában meghallottam a zenét pár éve, feltörtek belőlem az emlékek, és a húgom legnagyobb örömére, előszeretettel idegesítem, amikor csak tehetem…
Már 1968-ban eldőlt a drága testvérem sorsa, amikor a The Rolling Stones megalkotta a Honky-t. Az 1969. december 5-én megjelent, Let It Bleed című albumra került a nóta.
1968-ban, Keith Richards megismerkedett Gram Parsonssz-al (The Byrds), aki komoly hatást gyakorolt Richards zenei ízlésére – szerencsére bevezette a country rejtelmeibe. Ennek eredményeképpen a The Rolling Stones felvett egy igazi honky-tonk stílusú dalt, „Country Honk” címmel. A rockosított változata lett a „Honky Tonk Women”.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Azért voltak problémák, ugyanis Parsons többször kérte, hogy jelöljék szerzőségét, de Jagger és Richards azt állította, hogy a dal hangszerelését még Brazíliában eltöltött vakációjuk idején dolgozták ki.
Nem véletlen, hogy Parsons akkoriban mutatta meg az együttesnek a régi countrylemezeit, így neki is lehetett szerepe abban, hogy a Stones átmenetileg más vizekre evezett. Parsons 1976-os Sleepless Nights című válogatásalbumán megtalálható a dal feldolgozása módosított szöveggel és hangszereléssel.
Egyébként, a Let It Bleed-et a kritikusok kedvezően fogadták, a brit listákon első, az USA-ban a harmadik helyet érte el, és itt dupla platinalemez lett. 1998-ban a „Q” magazin olvasói, minden idők 69. legjobb albumának választották.
Ha már a Let It Bleed-nél tartunk, tegyünk egy kis motoros jellegű kitérőt… A Stones ’69-es altamonti fellépése katasztrófába torkollott, ugyanis több ember életét vesztette.
1969. december 6-án az együttes az aktuális amerikai turnéjuk záró akkordjaként, a californiai Altamont Speedway-n ingyenes koncertet adott, több zenekar meghívásával. A szervezők felkérték a Hells Angels MC-t, hogy ők figyeljenek a biztonságra.
Az altamonti események első kézből olvashatóak Ralph „Sonny” Barger, a Hells Angels alapítójának életrajzi könyvében.
A koncerten a tömeg a különféle drogoktól és piáktól beszámíthatatlan állapotban őrjöngött, és próbáltak a színpad közelébe férkőzni. Több incidens is lezajlott az emberek és a klubtagok között, köztük egy halálesettel.
Egy színes bőrű fiatalember, Meredith Hunter egy összetűzés során, pisztolyt rántott, és a színpadon állókra szegezte. Ennek következtében, éppen az Under My Thumb című szám alatt, öt késszúrás által életét vesztette. A késszúrások Alan Passaro-tól, egy klubtagtól származtak, akit első fokon elítéltek gyilkosságért, de 1972-ben a legfelsőbb bíróság megerősítette a jogos védelem tényét.
