Garamszegi Melinda, aki a legtöbb szavazatot kapta
Az őseimtől örököltem motoros géneket – a családom szerint igen távoli ősöktől…
Olvastam a jótékonysági naptárról, így „e-tollat” ragadtam, hogy én is megosszak veletek néhány epizódot a motoros énemről, mert gondolom mindenkinek van egy másik. A család-munka kombó.
Szóval elhatároztam, hogy motorozni fogok. Bementem egy kereskedésbe és vettem egy motort. Hazahozták, mert én nulla rutinnal nem tudtam megoldani. A kertben kezdtem próbálgatni. Miután sikerült lefulladás nélkül elindulnom, kimentem az utcára. Nagyon élveztem, de elfogyott az utca. Megfordulni nem tudtam, így külső segítséget kellett igénybe vennem. Nem volt vicces (nekem), az utca lakói viszont remekül szórakoztak. Biztattak és menekültek előlem.
Legalizálni szerettem volna a motorozást, így beiratkoztam egy motoros iskolába, Marika nénihez, akivel most is nagyon jó kapcsolatban vagyok. Nagyon szeretem őt! Elsőre sikerült a vizsga, kivéve a KRESZ-t, ahol dupláztam.
A tanuló időszakban volt minden, már ami az eséseket illeti. Minden motorom rám esett. Ez nálam valami karma, vagy inkább Zen.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A férjem régen motorversenyző volt (akkor még nem ismertem). Irtó jól motorozik. Kértem, hogy tanítson motorozni, de csekélyke kis önbizalmamat és tudásomat is elveszítettem, ám nem adtam fel.
Jelentkeztem vezetéstechnikai tréningre. Nagyon sokat gyakoroltam. Túrákra mentem, amikor csak tudtam. Sokat javult a stílusom. Mindeközben rájöttem (3×), hogy nem ilyen lovat akartam. Szeretett Hornetemtől váltam meg a legnehezebben.
