Floridából jelentem: megvan a Shadow
Csütörtökön hálaadás volt, és mivel a húgomék komplett turistacsomagot ajánlottak nekem, hajnalban keltünk, hogy azt csináljuk, amit itt Amerikában mindenki ilyenkor: elmentünk a Turkey Trot futóversenyre. Két beteg gyerekkel, hőemelkedéssel lekéstük az egy mérföldes gyaloglás rajtját, aztán csatlakoztunk a következő verseny mezőnyéhez.
Kis híján megvolt a félmaraton a babakocsit tolva, mikor kiderült, hogy ez a 10 mérföldes futás, és talán most betegen nem kellene legyalogolnunk. Azért az élmény megvolt. Miután megfejtettük, hogy hol vagyunk, és sikerült visszasétálnunk a stadionhoz, a tíz mérföldes futás befutói is megérkeztek. Néhányan jelmezben, páran komplett pulykával a fejükön. Nagy népünnepély volt, állítólag 17 000 ember nevezett a különböző távokra.
Délután ahelyett, hogy kipihentük volna a reggel elmaradt alvást és a váratlanul és felkészületlenül bekövetkezett sportolást, összeszedtük a család lustáit, és elmentünk egy közeli parkba családi fotókat készíteni, amire huszonéve nem volt lehetőség.
Aztán ha ez még nem lett volna elég program egy napra, mivel már előre be voltunk fizetve egy vacsorára, estére összekapartuk a beteg gyerekeket, a lehetőségekhez képest puccba vágtuk magunkat és a Fort Harrison Hotelben (ahol anno még Mick Jagger is járt) megettük a pulykát.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Talán nem meglepő, hogy másnapra már a felnőttek is oda voltak, nekem hőemelkedésem volt, úgyhogy ismét lemondtuk a táncolást. Gregnek szólni kellett volna a motorbérlés miatt, ha szombaton motorozni akarunk, de mivel függőleges pozícióban szédültem és azonnal levert a víz, esélyét sem láttam, hogy motoron kibírjam. Pattiék pénteken elmentek motorozni nélkülem az új szerzeménnyel.
Nekem annyi maradt a motorozásból, hogy megérkezett a kesztyű és a kabát, amiket az ebay-ről rendeltem, úgyhogy egy rövid próba erejéig billegtem bennük a tükör előtt. Meg kell mondjam, mindkettő jó választás volt.
Hétvégére sem javult a helyzet. Bár a kicsi egész jól vette az akadályt és már hőemelkedése sem volt, a nagyobbik nem hogy nem javult, de három napja 39 fokos lázzal szenvedett, és nem evett, nem ivott semmit. Már csak egy dolog lebegett a szemem előtt: keddig gyógyuljunk meg, mert akkor megy haza a repülőnk, a bakancslistát meg majd tovább pipálgatjuk a következő alkalommal.
Erre a másik sógorom közölte, hogy ő most ráér hétvégén, úgyhogy öltözzek, mert megyünk motorozni. Mondtam, hogy bocs, bármennyire is kecsegtető az ajánlat, nekem most még felállni sincs erőm, nem hogy motorozni.
