Egy Boci kálváriája, avagy magyarországi motorkerékpár forgalomba helyezés kezdőknek
Ezután egy órát kellett várni a határozatra, befizettük a regadót, és már csak az okmányirodai ügyintézés maradt hátra. Mint utólag kiderült, volt már VPID számom, mert anno a Hornetem is honosítás után került a birtokomba, amit az eladó a meghatalmazásom alapján intézett a nevemben. Hát, ezek után sejthető volt, hogy az okmányirodai ügyintézés sem lesz sétagalopp…
Bementünk hát a miskolci kormányablakba, ahol bő másfél óra várakozás után sorra is kerültünk az igen ingerült gépjárműves ügyintézőhöz. Elmondtuk, mit szeretnénk, majd közölte, hogy nekem, mint az eredeti külföldi forgalmi engedélyen szereplő tulajdonosnak nyilatkozatot kell tennem, hogy mikor került a birtokomba a jármű, és miért szeretném honosíttatni! Hát, megáll az ész.
Az eredeti rendszámot magunkkal se vittük, tudniillik, a UK-ben szinte minden utcasarkon gyártathatsz rendszámot, amennyit akarsz, és ez így teljesen hivatalos.
Jó, tehát ez sem jött össze, ismételten elkullogtunk melegebb éghajlatra, miközben a biztosító fenyegetően küldözgette felszólításait, hogy az alvázszám alapján kötött biztosításunkra ideje lenne bemutatni a forgalmi engedélyt, ellenben megszüntetik a szerződést. Ekkor már szinte egy lépésre voltunk az okmányok kézhez vételéről, de valahogy mégsem akart minden úgy alakulni, ahogy szerettük volna, és lassan kifutottunk az időből.
Motorkerékpár behozatal külföldről
Hazaérve a pétervásárai kormányablakba tudtunk időpontot foglalni másnap délre. Meg is jelentünk az adott időpontban, ahol a tüneményes ügyintéző hozzá is fogott az ügyünkhöz. Kezében már ott virított a vadi új motorrendszám, amikor jött a hideg zuhany. A vizsgaállomáson is hezitált már a vizsgabiztos, hogy mi is a pontos típusa a motornak, de nálunk volt minden eredeti könyve, így sikerült a megfelelő típust beazonosítani.
Szerencsétlenségünkre ez a típus az okmányiroda rendszerében nem szerepelt, ilyenkor pedig a központ által kell engedélyeztetni az adott típust, és csak utána folytatódhat az ügyintézés. Ez pár napot igénybe vehet, mondta, ezzel a remény kezdett elszállni. Tudják mit? – mondta – hagyjanak itt egy telefonszámot, ha valami csoda folytán még ma megérkezne az engedély, akkor szólok.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Valahol ennél a résznél kapcsolódhatott be a Jóisten az ügyintézésbe, mert másfél óra múlva csörgött is a telefonom, a tündéri hangú ügyintéző hölgy pedig boldogan közölte, hogy megérkezett az engedély, siessünk vissza, mert hamarosan záróra. 10 perc elteltével ismét ott ültünk a kormányablakban, és a járulékos költségek kifizetését követően (figyelj! Vagyonszerzési illetéket is fizetnem kellett a hivatalosan SAJÁT tulajdonomban lévő motor után!) végre kézhez kaptuk a friss és ropogós okmányokat.
A sors fintora, hogy pár hónappal ezután mégiscsak külföldön kötöttünk ki, tehát az egész procedúra teljesen felesleges volt. Költségek tekintetében, az utazás költségeit is beleszámolva nagyjából 150 ezer magyar forintot kóstált a mutatvány. Mindenesetre köszönet azoknak az ügyintézőknek, akik segítettek minket az úton, nagyon hálásak vagyunk nekik az emberséges hozzáállásért! 😊
