BMW Bikemaraton 2013, avagy macisajtnál balra!
Az idei BMW Bikemaraton július 13-14-én került megrendezésre. Nem volt könnyű verseny, főleg tapasztalat nélkül, de csipetcsapatunk végigcsinálta. Jövőre is megyünk felkiáltással jöttünk haza a tett helyszínéről.
Azt hiszem, valamikor áprilisban kezdtem el nyüzsögni, hogy idén már tényleg elindulnék ezen a versenyen. Már csak a magam szórakoztatására is, és az sem volt mellékes szempont, hogy összemérheti az ember a tudását a többiekével. 24 óra, lóháton. Azaz, idén már kicsit kevesebb, a vadveszély miatt éjszakai pihenőt is beiktattak a szervezők.
Második gondolatom pedig rögtön az volt, hogy mi lenne, ha lánycsapot csinálnánk? Gyorsan fel is tettem a keresztkérdést a CsAM-on. Végül is egészen jól alakultak a dolgok, de az indulásra vesztettünk egy embert, így végül bevettünk pasit is. A végleges csapat így három egységből állt: Németh Móni (Hyosung GS650), Horváth Laca (Yamaha Fazer 1000), és jómagam (Kawasaki Ninja 250R).
Tulajdonképpen a cél az volt, hogy megnézzük, mi fán is terem ez a nemzetközi túraverseny, úgyhogy ennek fényében a készülést sem vittük túlzásba. Tanktáskát, átlagsebesség-mérőt és sisakcsacsogót vittünk magunkkal. Utóbbiak az istennek sem akartak hárman összebarátkozni, így kézjelekre és ordibálásra hagyatkoztunk többségében. Előző este még kiültünk Móniéknál Siófokon az erkélyre borozni egy kicsit, hogy jobban aludjunk. Így aztán kicsit nehezen sikerült felkelni.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
A balatonboglári Full Gas BMW Motorrad elől indult a 21 csapatból álló mezőny. Volt ott mindenféle, emberben és hátasban is. Mondjuk én kicsit féltettem a pónimat, a többi nagymotor simán megehette volna reggelire. Regisztráció, kávé, cigi, eligazítás, láthatósági mellény fel, itiner a tanktáskába, és 11-kor indulás! A verseny összesen 5 szakaszból állt, ebből hármat az első, kettőt a második napon kellett teljesíteni.
Mi végig azt a taktikát követtük, hogy felváltva mentünk elöl, az első navigált, a másik kettő pedig, ha nem értett egyet az útiránnyal, jelzett. Az első napi penzum egy Balatonboglár-Szlovénia-Horvátország kör volt, körülbelül este 10 magasságában értünk az aznapi célba. Kicsit megakasztott minket, hogy este 8 után Lacának kifogyott a benzinje, ugyanis minden útba eső benzinkút be volt zárva, nagyjából 80 km-en keresztül.
Nade ugye ilyenkor hova kell menni? A legközelebbi kocsmába. Egy bácsitól sikerült szerezni pár liter üzemanyagot, amit éppen aznap vett a fűnyírójába. Szerencsére este már nem akarta a gyepet nyirbálni, úgyhogy megmenekült a világ, hála a Pindúr Pandúroknak. Meg persze a bácsinak. A szállásra érkezés örömére ki-ki beöntött a menetszéltől lezsibbadt arcába 1-1 sört vagy más egyebet, kikaparta a bogarakat a szeméből, elkvártélyozta a kétkerekűjét, vacsorázott egy jót (a szakácsot ezúton is puszilom), és elment szunyálni.
