A nők tényleg a kapuzárási pánik miatt motoroznak?

Való igaz, hogy mostanában egyre több érett nőt látni motoron, de teljes volt a közfelháborodás, mikor egyik társunk férje azt merte mondani, hogy a nők a kapuzárási pánik miatt kezdenek motorozni. Szeretnéd tudni, hogy mit gondolunk erről?

Az egész azzal kezdődött, hogy volt egy hirdetés, hogy egy bankkártya reklámhoz 18-35 év közötti motoros nőket keresnek, amit alaposan kiveséztünk a zárt facebook csoportban. Például miért számít, hogy hány éves valaki, akin full motoros felszerelés és bukósisak van, hiszen a motoron a kor nem látszik. Mondjuk az lehet egy megoldás, hogy a bankkártya célcsoportja a fiatalabb korosztály – az öregek csak készpénzt használnak, vagy ilyesmi.

A hirdetés alapján mondjuk arra gyanakszom inkább, hogy a reklám készítője arra számított, hogy jelentkezik valami magamutogató kis liba, akinek a pénz nem számít. A 20 000 Ft-os gázsi úgy, hogy valaki az idején kívül a saját motorját és a felszerelését is kockára teszi nagyon karcsúnak tűnik annak tükrében, hogy tini koromban (ami nem ma volt) egy reklámban való statisztálásért fél havi fizetést adtak. És nem nekem kellett vinni a jelmezt, motort meg pláne.

Aztán jött Krisztina posztja:

 A bankkártyás reklám forgatása révén „aszongya” ma reggel a párom, hogy azért nem tudunk sokan jelentkezni erre a hirdetésre, mert mindannyian „kapuzárási pánik miatt kezdtünk motorozni 40 felett, ezért varratjátok tele magatokat, pasiztok ezerrel”…. Csak kicsit röhögtem ki ?????, de elgondolkodtatott, hogy vajon ez mennyire játszik nálunk szerepet? Ki mennyire érzi” magáénak” ezt a feltételezést?

Azt gondolom mondanom sem kell, hogy néhány óra leforgása alatt majdnem 100 hozzászólás érkezett. Nagy szerencséje van ennek az úriembernek, hogy nem csöppent be személyesen a tyúkólba, mert biztos, hogy darabokra szedték volna a csajok… bár ennek veszélye még mindig nem múlt el. Rengeteg szellemes megjegyzés született, valamint sokan leírták, hogy mikor és miért keztdek motorozni – azt elárulhatom, hogy a többség nem 40 felett és nem a pánik miatt.

Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. Egyetértek a Adatvédelmi irányelvekkel Feliratkozás

Maradjunk annyiban, amit Éva írt le elsőként, hogy kapuzárási pánikjuk a férfiaknak van, a nők klimaxolnak, ami persze nem azt jelenti, hogy az jobb lenne. Brigó pedig a fején találta a szöget, mikor azt írta: „Butaság. Jobb esetben kivetítés.” – Gondolom erről is tudnánk mesélni mi nők, hogy a férfiak hogy próbálják meg a bajaikat ránk vetíteni, és ezzel elhessegetni magukról a negatív gondolatokat. Netán a kapuzárási pánikjukat…

Kapunyitási pánik

Legszívesebben az összes történetet leírnám, de inkább csak megmutatok néhányat, hogy lásd, a nők nem a kapuzárástól félnek, hanem inkább örülnek, hogy új kapuk nyílnak, bármikor is kezdik a motorozást. Ezt akár a menopauzával is összefüggésbe hozhatjuk, hiszen míg a férfiaknál a változó kor csökkenő libidóval is jár, a nőknél (az átmeneti kellemetlen időszak után) a teherbeesés kockázatának állandó témája kerül a sutba.

Roberta: „Nálam még kicsit korán lesz ez a kapuzárási pánik 30 évesen. Az én esetemben gyerekkori vágy a motorozás. 2 éve sikerült megvalósítani. Jövő hét szombaton lesz az esküvőm, így a pasizás le van tudva. Tetoválást pedig nem szeretnék.”

Alexa: „16 éves korom óta motorozom, 21 évesen tettem te az A korlátlant és ez lesz az 5. szezonom saját 500 ccm motorral. 18 éves korom óta tetováltatom magam.  Üzenem a párodnak, hogy ez a „40-es bűvös szám” nem mindenkire igaz „

Orsolya: „29 éves korom ota, 10 eve motorozok. Tetko is van bőven, de pont nem pasizas miatt, hanem mert a hátsó ülésről előre kívánkoztam. Sőt. Szerintem közülünk igen sokan a hapsijaiktól vették át e szenvedélyt ugyan így…?”?”

Encsi: „Tavaly vettünk egy nagyrobit munkába járni…. soha nem jutott eszembe motorozni…… sőt kapálóztam ellene… de olyan különleges érzés volt hajtani…. amikor megmagyarázhatatlanul fülig ér a szád…. szerencsére a sisak alatt… ez pánik??? Ugyanez fogott el annak idején minket a párommal amikor kipróbáltunk egy SMART ot…. megmagyarázhatatlanul vigyorogtunk benne… ő is… megvettük a 4.2 Audi mellé… remélem a 800-as Disel Smart se az volt??kapuzárási pánik… ??. Ez egy filing! amire ráérzel?”

Viktória: „Én most tettem le a jogsit 48 évesen. Párom fiatalon igazi őrült motoros volt, de mire megismertem már nem motorozott. Kb. 3 éve kezdte újra, azóta jár ide-oda túrázgatni, de mindig csak 1 ember tudott vele tartani a családból. Nem a pánikolás, hanem a közös családi túrák adta a plussz löketet, hogy a szeretnékből megcsinálom legyen. A fiam 20 éves, Ő már többnyire külön utakon jár, de a lánykám még csak 12. Így, ha szerzek egy kis rutint, mehetünk együtt világot látni. Tetkóm nincs, nem is lesz, de másokon nagyon jól tud kinézni. 

Éva: „Valóban sorsdöntő kor a 12. életév. Én is akkor szerettem bele egy verhovinába. Osztálytársamé volt, de mi is mehettünk felváltva 1-1 kört a kisházak között. Imádtam és áradoztam róla a nagyszüleimnek (ők voltak a bizalmasaim), de sajnos annyira féltettek, hogy nem lett motorom. Viszont a nagybátyámnak vettek egy 350-es Pannóniát. Na vele eszméletlen szerpentineken gurultunk a Mátrában. Érdekes, vele nem féltettek, pedig emlékeim szerint a bukón kívűl nem volt más védőfelszerelés. Aztán „udvarolt” a szomszéd házból egy srác 250-es MZ-je volt. Sokat vitt motorozni, aztán kiderült, hogy 19 éves létére engem, a kis 13 éves fruskát szemelt ki menyasszonyának. Ezzel vége lett a motoros kalandoknak. Aztán maradt az álmodozás, majd jöttek a gyerekek. 3 gyerek mellett elhalványult ez az álom. Aztán az életem derékba tört, egyedülálló lettem, a srácok kirepültek. A sors ezek után összesodort egy motoros fickóval és az álmok előbújtak, a régi emlékek felelevenedtek. A pasi már a múlté, de az álmomat valóra tudtam váltani, mert az addigi anyagi és erkölcsi felelőség, ami a gyerekeimről való gondoskodás velejárója, mint gátló tényező megszűnt. Korábban a gyerekeimért éltem, ami szintén az álmaim közt szerepelt, de ma már csak magamról kell gondoskodnom, ezért élhetem tovább az álmaimat. ? 50 évesen vágtam bele a motoros jogsiba, tavaly októberben levizsgáztam A korlátlanból, és a következő héten megvettem a Boszimat. Kimondhatatlanul boldog vagyok. ? …és 6 éve boldog párkapcsolatban élek. A párom nem motorozik, de inkább támogat a hobbimban, mint gátolna. Szóval még csak a pasizás sem érdekel. Tetkóm is kb. 8 éve van, de az is anyagi okokból nem volt korábban. Ha már csináltattam, igenyeset akartam, az pedig nem olcsó. Legalább is 3 gyetek mellett mindig volt mire költeni. ?

Hilda: „Körülöttem mindig motoroztak,bátyám, unokabátyáim, de senki se vitt magával…még kicsi vagy -mondták. ?? Aztán alkalom szüli a tolvajt módon felültem kvázi bárki mögé, csak motoron legyek. Két éve a sógorom elvitt egy körre, majd mesélre, hogy van egy facebookos női motoros csoport! ?? Csatlakoztam ide ?, onnan már …hogy nekem is menne, ki kell próbálnom. ? Akkor én is 45 voltam, tavaly jogsi….. nincs kapuzárás, csak új világ nyílt! ??????”

Mindegy, hogy valaki tizen-huszonévesen kezdi a motorozást nő létére vagy belelóg a jogsiszerzés a negyvenes-ötvenes éveibe, az biztos, hogy ezzel a lépéssel mindegyikünk megmutatja az erejét a világnak és persze önmagának. Van, aki még gyerekként a szüleitől örökölt géneknek engedelmeskedve pattan motorra. Olyan is, aki a szülői aggódástól vagy szigortól szabadulva kezd motorozni fiatalon, vagy fiatal felnőttként önállóságát bizonyítandó teszi le a motoros vizsgát.

Nem hagyhatom ki a felsorolásból azokat sem, akikről az eredeti felvetés szól, akik a saját családjuk fogságából, felnőtt gyermekeik mellől már középkorúként választják ezt a hobbit kikapcsolódásként, hiszen ők is azt bizonyítják, hogy az ember bármikor válthat, bármikor változtathat, és soha nem késő megvalósítani az álmainkat, még ha a környezetünk folyamatosan sulykolja is, hogy ezt nem szabad, nem illik, nem tudod megcsinálni.

Persze ez a történet igazából azzal folytatódhatna, hogy vajon miért van olyan sok motoros nő egyedül… legközelebb ezt is megpróbáljuk megfejteni.