fbpx

A legendás BMW R 7

1934-ben építették meg azt a BMW motorkerékpárt, amely közel hetven, ládában töltött év után ismét visszanyerte régi fényét. A legendás BMW R 7 annak ellenére, hogy sokan a valaha gyártott egyik legszebb motornak tartják, nem kerülhetett sorozatgyártásba, így örökre prototípus maradt.

Az Alfred Böning által tervezett jármű eredetileg azért készült, hogy a BMW design és technológiai teljesítményét demonstrálja. A BMW R7 zárt karosszériája, préselt acél hídjai, valamint a motorgyártásban először alkalmazott teleszkópos első villája rendkívül innovatívnak számítottak a maguk korában.

Az 1930-as évek art deco stílusirányzata az R 7 designjára is rányomta bélyegét. Szeszélyesen kanyargó ívek, csillogó króm- és matt acél felületek, letisztult vonalak alkotják a motor harmonikus külső megjelenését.

Az R 7 meglepő jelenség volt a maga idejében, mivel azokban az években a motorok nagyon hasonlítottak „puritán” elődeikre, a kerékpárokra. Böning az ehhez kapcsolódó előítéleteket szerette volna legyőzni: a nagy ormótlan tankot a karosszériába, az olajnyomás-mérőt és a kézi sebességváltót pedig egy króm takarólemez alá rejtette. A kézi tengelykapcsoló akkoriban népszerű megoldásnak számított, viszont ilyen elegáns módon – az autókéhoz hasonló műszerrel – ezelőtt egy gyártó sem próbálkozott.

A motoros egy rugóval ellátott ülésen ült, amelyet felhajtva férhetett hozzá az elektronikához. A blokk, az alsó takarólemezek és a kipufogó vizuálisan tiszta felületet alkot, amely a hátsó tengelyben végződik. Ez az alkatrész tökéletes egységet alkot a sárvédővel és a kipufogóvéggel, amely jó példája a funkcionalitás és a forma harmóniájának. Még a hátsó lámpákat is szoborszerűen formálták meg és egy „Stop” feliratú gravírozás is található rajtuk.

A motor formája és a blokk karcsú öntése révén a tervező áthelyezhette a kipufogó csőrendszerét az alváz aljára. Ezt a megoldást számos mai modellnél is megfigyelhetjük. A Leonhard Ischinger által alkotott 800 cm3 -es M205/1 jelzésű blokk is merőben eltért a kora BMW erőforrásaitól és számos újdonságot vonultatott fel. Ekkor jelent meg például először az egy darabban kovácsolt forgattyús-tengely is.

A henger és a hengerfej szokatlan módon egy egységet alkot, szükségtelenné téve a hengerfej-tömítést, ami ebben az időben a motorok gyenge pontja volt. A vezérműtengely a forgattyúház alatt található, ami a szelepek elhelyezésére jobb pozíciót tett lehetővé. Ezek az újítások a félgömb alakú gyújtókamrával együtt jelentős teljesítménybeli előnyt szavatoltak a BMW számára, a kor többi motorjával szemben. Ezek közül az innovációk közül néhány csak az 1960-as évek végén került be a szériamodellekbe a BMW /5-ös sorozat révén.

 

Lapozz a folytatáshoz!

Ajánlom másoknak is

Cseréld a bukósisakodat sapkára!

0 0 votes
A cikk értékelése

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x